TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ
ELŐADÁS ELŐTT ⇒ RÁHANGOLÓ FELADATOK:
1: Emlékkoncert
Beszélgessetek:
• Szerintetek mikor szokás emlékkoncertet rendezni? Miért? Kinek? Milyen résztvevőkkel?
• Mit gondoltok, egy zenés előadás mely pontjain szólal meg a zene? Mi a szerepe? Mik azok a dolgok, amiket el lehet mondani szóban, és mik azok, amiket kifejezőbben közvetít a zene?
Hallgassatok meg néhány zeneit felvételet:
Jacques Brel – Ne me quitte pas >>
ABBA – The Winner Takes It All >>
• Milyen hangulatot, életérzést közvetítenek ezek a zenék? Kapcsoljatok hozzájuk lehetséges életeseményeket! Bátran fantáziáljatok, a merész társítások is érdekesek!
2: …akiknek életművemet köszönhetem…
Ha ismeritek Az ajtó című regényt:
• Olvassátok el az online műsorfüzetben azt az ajánlót, amit Szabó Magda írt a Mézescsók Cerberusnak című elbeszéléskötetéhez! (itt >>)
• Hogyan kapcsolható ez a szöveg a regény világához?
Ha nem ismeritek Az ajtó-t:
• Olvassátok el az online műsorfüzetben Szabó Magda 1978-as televíziós nyilatkozatát! (itt >>)
• Ki lehet Juliska néni? Miért akar díjat adni neki az írónő? Az idézet alapján milyen lehet a viszonyuk?
• Írjatok 8-10 megszólalásból álló párbeszédet, amely az írónő és Juliska néni között zajlik, mielőtt Szabó Magda elindul a televíziós interjúra a stúdióba!
3: Space Age
Ha ismeritek Az ajtó című regényt:
• Olvassátok el az online műsorfüzetben a Space Age Fashion-ről szóló leírást! (itt >>)
• Hogyan kapcsolható a regényvilághoz ez a divatstílus?
Ha nem olvastátok Az ajtó-t:
• Nézzétek meg figyelmesen az alábbi fotókat! Milyen metaforikus jelentéseket tudtok kapcsolni a két képhez?
4: Ufó
Gyűjtsetek gondolatokat:
Irányítsd az ufót!
• A játékban a csoport egyik tagja az ufó, akit a többiek valamilyen egyszerű mozgásra próbálnak rábírni, pl. álljon fel a székről és menjen el az ajtóig. Ő viszont csak azt teszi meg, amit “megért”. Nem tud mozdulni pl. az “állj fel” instrukcióra, csak akkor, ha nagyon pontosan elmondják neki, hogy a földi körülmények között ezt hogyan tegye: hogyan húzza maga alá a lábát, hol fejtsen ki erőt, közben milyen testrészét emelje, milyen irányba stb. Az a jó ufó, aki csak és kizárólag azt teszi meg, amit diktálnak neki, magától semmi más mozgást nem ad hozzá.
A gyakorlat végén beszéljük meg, milyen élményeink voltak! Mi ment könnyen, gördülékenyen? Mi volt nehéz, miért volt az?
ELŐADÁS UTÁN ⇒ FELDOLGOZÓ FELADATOK:
1: Plakát
Értelmezzétek az előadás plakátját!
• Milyen tárgy látható a képen? Hogyan kapcsolódik a tárgy a történethez, illetve az előadáshoz?
• Milyen jelentést tulajdonítotok a törésnek, a törésvonal elhelyezésének? Figyeljétek meg a színek, feliratok elhelyezését is!
2: …hosszú ruhában, nagyon sok lépcsőn…
„A díszteremben egyébként annyi rokon és családtag áradt be másokkal, hogy nekem nem is jutott szék, ennek külön örültem, mert nem fogott engem semmi hely most, vártam, hogy mondják már ki a nevemet, lépjek el a díszasztal előtt, átvehessem a dobozt, és mehessek a büfébe, azt mímelni, eszem valamit, sietni szerettem volna én, azt éreztem, ha Sutu vagy Adélka vagy bárki feleszmél, és elvégzi helyettem azt, ami elvégzése nélkül nem merek többé Emerencre nézni, nemcsak ő hasonlik meg önmagával, én is. Sokáig együtt voltunk, ez volt életemben a legnagyobb protokoll, ennél csak az esti fogadás volt fényesebb, de az is furán sikerült, az is rímelt egy régi gyerekkori ábrándképre. Mindig szerettem volna nagyon hosszú ruhában nagyon sok lépcsőn úgy felmenni, hogy többen figyelnek, délceg vagyok, megnézni való. Ha van fals járás, ahogy van fals hang, én falsul jártam aznap este, görbén, boldogtalanul, felbotorkáltam a lépcsőkön, kezet fogtam, akivel kellett, aztán egy oldallépcsőn kisiettem a Parlamentből, annak a biztos tudatában, hogy a kórházba ugyan beengednek, még megjegyzést se tesznek a ruhám miatt, de ha pucéron ereszkedem mellé, vagy kérek kölcsön egy királyi palástot, Emerenc egyik öltözékben se fog rám pillantani.”
(részlet Szabó Magda regényéből)
Jellemezzétek a szöveg alapján az írónőt:
• milyen viszonyban van önmagával? hogyan látja és láttatja önmagát?
• milyen viszonyban van Emerenccel?
• hogyan állítanátok sorrendbe az írónő számára fontos dolgokat?
A szövegben megjelenített írónő egyik legfontosabb célja az önvizsgálat, az elszámolás a saját lelkiismeretével.
• Hogyan közvetíti (esetleg módosítja, erősíti fel vagy éppen csökkenti) az előadás a szövegnek ezt az önreflektív jellegét?
3: Emlékmű
Vizsgáljátok meg a következő állítást:
Az írónő identitásának legfontosabb eleme, hogy művészként, azaz a munkája során műalkotásokat létrehozó emberként éli az életét. A létrehozott műalkotás (Az ajtó című regény / az emlékkoncert) ugyanannyira szól róla, mint Emerencről, ugyanannyira állít emléket önmagának, mint Emerencnek.
• Mit gondoltok erről a kettősségről? Kinek a méltóságát szolgálja, kinek az „emlékművét” építi inkább a regény / az emlékkoncert? Emerencét vagy az írónőét?
Játsszatok angyal-ördög játékot:
• Alkossatok két érvelő csoportot. Az „angyalok” keressenek érveket amellett, hogy a létrejött mű sikerrel és méltósággal tiszteleg Emerenc emléke előtt. Az „ördögök” amellett érvelnek, hogy az írónő gesztusa problematikus.
• A két csoport felváltva, egymás érveire is reagálva sorolja fel az érveit.
4: Beszélő tárgyak
Játsszatok tárgyjátékot:
• Válasszatok különböző tárgyakat, amelyek szimbolikusan megjeleníthetik az írónőt, illetve Emerencet. Álljatok párokba, és készítsetek mini tárgyjátékos jelenetet, amelyben a kiválasztott tárgyak mozgatásával meg tudjátok mutatni a két ember viszonyát.
Mindkét tárgy egyszer “szólal meg”, és egyetlen mondatot mond. A mondatok a játék általatok választott pontján hangzanak el.
Az írónő mondata:
“nincs olyan idegrendszeri megrázkódtatás, ami közepén én ne tudnék fogalmazni”
Emerenc mondata:
“Nagyobbat nem adhat senkinek, minthogy nem enged neki módot a szenvedésre.”
• Mutassátok be egymásnak a tárgyjátékokat.
5: Ajtó
Háy János írta Szabó Magdáról:
“A lakás rendetlen volt, rozzant bútorok a felszakadozott, parkettamintás linóleumon, a konyhában egy koszlott szőrű kutya és egy hajléktalan kinézetű férfi, aki némi élelemért sétáltatta a kutyát. Nem érdekelte, hogy hogyan él. Egy dolog érdekelte, az életmű, a munkája. A házban volt egy másik lakás, az ugye épp olyan volt, amilyennek mindenki képzeli Szabó Magda lakását. Ott adott interjút, mert nem akarta senki orrára kötni, ki is ő tulajdonképpen. Holott az a lakás csak kiállítás volt, és semmi köze nem volt a valósághoz. Kiállítás volt, amikor megjelent, mert az, hogy milyen ő, nem tartozott másra, tulajdonképpen ő sem érdeklődött a civil Szabó Magda iránt, szükséges velejárója az írónak, hogy magánemberként is van. Senki nem ismerhette és senki nem tulajdonolhatta, sem ideológiák, sem társadalmi erők, nem volt senkié, talán még Szobotkáé sem…”
(Szobotka Tibor volt Szabó Magda férje).
• Vitassátok meg, hogyan világítja meg a szöveg a regény, illetve az előadás címét!
Hogyan fejezhet ki egy embert a lakása, a tér, amiben él?
Mikor és kik előtt nyitjuk ki a belső tereinkbe vezető ajtót? Ki szabad-e nyitni ezt az ajtót akaratunk ellenére?
A színház iskolája című képzés>> során készült tanítási segédanyagok az előadáshoz [*]:
RÁHANGOLÓ FELADATOK:
* Az Örkény Színház tanárok számára meghirdetett módszertani képzésének egyik célja, hogy a színház friss bemutatóiban rejlő pedagógiai lehetőségeket kutassuk. A 2022-es képzés>> egyik témája Az ajtó című előadásunk volt, ezért a résztvevők közül többen is ehhez az előadáshoz készítettek óraterveket, feladatötleteket. Ezúton is köszönjük nekik, hogy munkájuk eredményét közzétehetjük a kollégák számára!