iram@orkenyszinhaz.hu

AZ ÜVEGBÚRA

MŰSORFÜZET

“Miért jelent nekem olyan sokat? … ha fölnézek a polcra, elfog a jeges rémület.”

Mándy Iván Sylvia Plathról

 … az életrajz felől is olvasható …

Sylvia Plath (1923-1963)

… és ő volt Ted Hughes. Én megint ordítozni kezdtem, a zajban a verseiből idéztem: „legdrágább, sérthetetlen gyémánt”, ő visszaüvöltött, mint egy óriás, hangja a kút fenekéről zengett föl, „Tetszik”, majd megkérdezte, akarok-e még konyakot, mire üvöltöttem, és a szomszéd szobába hátráltam, és durr az ajtó becsapódott, ő konyakot locsolt egy pohárba, én tovább locsoltam arra a helyre, ahol a szám volt, amikor még tudtam róla.

Sylvia Plath: Naplók

… a címe: Hajsza

Sylvia Plath verse Ted Hughesnak

Plath haláláért sokan tették felelőssé Ted Hughest, aki az eset után három évig nem írt verseket…

“A rajzolás megnyugtatott. Pokoli tollad olyan
Volt, akár a marhabillog.
A tárgyak szenvedtek új létezésükben,
Majd végül végső pozíciójukba gyötörtettek.
Ahogy rajzoltál, én is valami megnyugvást éreztem.
Kitárult az idő …”

TED HUGHES: RAJZ

Sylvia Plath rajza Ted Hudges-ről, 1956

A regény new yorki fejezeteiben szereplő figurák, helyek és események Plath naplója és a kortársak beszámolói szerint rímelnek valós alakokra, történésekre, bár minden név meg lett változtatva.

NEW YORK, 1953. – BARBIZON – MADEMOISELLE

Kis Öcséd macskaként
Nyivákoltatja a léggömbjét.
S mintha a túloldalán
Ehető, vicces-rózsaszín világot
látna,
Beleharap…
…………………………………………

A magnólia
Berúg a saját illatától,
Az életbe
Nem kapaszkodik.
…………………………………………

Aztán
Hátrazöttyen: víztiszta
Világon tűnődő hasasköcsög.
Kis öklében
Vörös gumifoszlány.
…………………………………………

SYLVIA PLATH: NAPLÓK
1953. nyár

Állhatatlan vagy, nagyon is rémült, képmutató alak: időt akartál, hogy gondolkozhass, hogy kitaláld, ki vagy, mi vagy, képes vagy-e írni: most nesze neked: itt a majdnem 3 hónapnyi istenverte idő, te bénult vagy, dermedt, undorba, pangásba süppedsz. Saját kis magán-agnoszticizmusod örvénye olyan mélyre szívott, hogy nem vagy képes többre, mint magadra erőltetni némi gépies megszokást, amitől a legegyszerűbb dolgok is óriásivá, fenyegetővé nőnek. Agyad képtelen a gondolkodásra.

TOTEM

/…/

Eszi a mozdony a sínpárt: az ezüst ösvény
A távolba nyúlik. Majd elfogy azért.

Fut, fut, de hiába.
Napszálltakor ott a szépség: az elöntött
földek,

/…/

LÁZÁRASSZONY

/…/

Meghalni
Művészet, mint bármi más.
Jól csinálom nagyon.

Jól csinálom, mint egy pokoli malom.
Jól csinálom, belülről tudom.
Van hozzá hivatástudatom.

/…/

SYLVIA PLATH: NAPLÓK
1951. szeptember

„Féltékeny vagyok a férfinépre – veszedelmes, kifinomult irigység ez a maga rozsdájával, úgy képzelem, szétrághat bárminemű kapcsolatot. A tettvágyból születik ez az irigység, abból a vágyból, hogy ne legyek tehetetlen, puszta hallgatóság. Irigylem a férfi testi szabadságát, hogy kettős életet élhet: a pályán, a családi és szexuális életben egyaránt boldogul.”

Sylvia Plath
Cindy Song festménye

NŐK ÉS AZ ÍRÁS

…végzetes bárkire, aki ír, ha a nemére gondol…

SYLVIA PLATH: NAPLÓK
1956. február 25.

„A legjobban, azt hiszem, a képzelőerő halálától félek. Mikor az ég ott fenn egyszerűen rózsaszín és a háztetők egyszerűen feketék – a fényképező elme paradox módon az igazat mondja a világról, de ez az igazság értéktelen.”

FORRÁSOK

Top