iram@orkenyszinhaz.hu

Tömeglélektan

A pszichológiai tömegnél ez a legfeltűnőbb: bármilyenek az alkotó egyének, bármennyire hasonlók vagy nem hasonlók életmódjukat, foglalkozásukat, jellemüket és értelmiségüket tekintve, azáltal, hogy tömeggé szerveződtek, egy bizonyos kollektív léleknek jutnak birtokába és ez másnemű érzésre, gondolkodásra és cselekvésre készteti őket, mint ahogy elkülönítve éreztek, gondolkoztak és cselekedtek.

A legmélyrehatóbb megfigyelések azt látszanak bizonyítani, hogy az olyan egyén, ki sokáig működésben levő tömeg közé volt szorulva, olyan különös állapotba jut, az őt körülvevő áramlat vagy valami ismeretlen ok következtében, hogy ez az állapot nagyon közel jár ahhoz az igézethez, amelyet a hipnotizáló a hipnotizáltra gyakorol. A hipnotizált alanynál megbénul a nagy agyvelő működése, és rabszolgája lesz a gerincagy minden tudattalan működésének és a hipnotizőr tetszése szerint bánik vele. A személyiség tudata teljesen eltűnt, az akarat és ítélőképesség megszűntek. Minden érzelem és gondolat a hipnotizáló akarata szerint irányul. Bármilyen érzelmek nyilvánuljanak is valamely tömegben, jók vagy rosszak, kettős jellemvonást mutatnak: nagyon egyoldalúak és nagyon túlzottak. Ebben a tekintetben, mint sok más egyébben is, a tömeghez tartozó egyén közeledik a primitív lényekhez. Érzelmi árnyalatokra nem képes, a dolgokat egészükben veszi, és nem ismer átmenetet.

A vezetők főleg az ideges, izgatott félig megzavarodott egyének közül kerülnek ki, kik már közel járnak az őrültség határához. Feláldoznak mindent, családot, személyes érdeket. Hitük erőssége nagy szuggesztív erőt ad szavaiknak. A sokaság mindig kész hallgatni arra az emberre, ki erős akarattal van megáldva és tud neki tiszteletet parancsolni. A tömeggé verődött emberek elvesztik akaratukat és ösztönszerűleg fordulnak a felé, akiben megvan.

(Gustave Le Bon: A tömegek lélektana)

A tulajdonképpeni tömegember elvi alapon nem lát be semmit, és erre egyáltalán nincs is szüksége, mert az egyetlen, aki hibát követhet el, az a nagy Anonimus, akit konvencionálisan „államnak” vagy „társadalomnak” neveznek.

C. G. Jung

Top