műsorfüzetek

HANG

DIÁKCSOPORTTAL SZÍNHÁZBA?

SEGÍTÜNK VÁLASZTANI!

ELŐADÁSAJÁNLÓK:

Alsó tagozattól:

csodaeskosza900x600

CSODA ÉS KÓSZA

● Az Örkény Színház előadása Czigány Zoltán két meséjének feldolgozására épül. A színpadon egymás mellett ülő nyolc színész a műfajmeghatározás szerint „élő hangjátékot” ad elő – lényegében eszköztelenül, jelmezek és díszletek nélkül, elsősorban az emberi hang lehetőségeire építve. A hétéves kortól ajánlott előadás középpontjában a mesélés lehetőségei állnak: a mesemondás módja, a szavak megválasztásában, a hangsúlyozásban, a beszédmódban rejlő hibaforrások, a kitérők, a beiktatott magyarázatok és reflexiók miatt a nézők nemcsak a történet fordulataival utaznak együtt, hanem magát a történetmondást is igazi kalandként élik meg. Az emberi hang varázslata, hogy a patkódobogástól a traktorberregésig, a kipukkadó gumikrokodiltól az űrrepülő zúgásáig ezerféle hangos történés eljátszható vele. A színházban ezúttal az emberi hangé és jelenlété a főszerep.

 

● Az előadáshoz FLESS foglalkozás >>> és drámajátékos családi foglalkozás >>> is készült.

● Innen pedig játékötleteket tartalmazó kísérőfüzet >>> lehet letölteni.

9-10. évfolyamtól:

A HATTYÚ

● Molnár Ferenc az egyik legprofesszionálisabb színházi szerzője a magyar irodalomnak. Kisujjában van a polgári színjátszás dramaturgiája, művein tanítani lehet a tökéletesen poentírozott párbeszédeket, a hatásos háromfelvonásos szerkezetet. Ráadásul mélyen átérzi a néző helyzetét, és óvakodik attól, hogy untassa őt. A hattyú egy jellegzetesen operettes – vagy, ha tetszik, hollywoodi – tematikára építő darab, amely a társadalomkritikai olvasat lehetőségével ironizálva igen meghökkentő, fanyar ízekkel lepi meg a nézőket. Polgár Csaba rendezése és a különleges kortárs látványvilág ezt a fanyar humort emeli ki elsősorban.

 A hattyú szereplőinek többsége számára a társadalmi és hatalmi elithez tartozás a világ legtermészetesebb élménye. Ez jelöli ki a világuk határait is, amin túl viszont nem is igen terjed a horizontjuk. Mit sem sejtenek arról, hogy kívülről nézve milyen vicces, ahogy egy cselvígjáték szereplőiként, méltóságukon aluli, bumfordi módszerekkel ügyetlenkedve törekednek státuszuk további biztosítására, fenntartására. A komédiához szükséges külső nézőpont birtoklása így aztán a kajánul figyelő nézőt emeli – az egyébként talán irigyelt – elit-világ fölé. Olyan diákcsoportok számára ajánljuk az előadást (elsősorban 10. évfolyamtól), akik kíváncsiak arra, hogy mit kezd a kortárs színház egy klasszikusra csiszolódott vígjátéki hagyománnyal, vagy inkább annak eleve ironikus Molnár Ferenc-i olvasatával. Az előadáshoz felkészítő foglalkozás is kérhető.

 

● MŰSORFÜZET >>>

● JÁTÉK >>>

● TANÁRI >>>

hamletvirag

HAMLET

● Az európai drámairodalom egyik legnevezetesebb kultuszművének műsorra tűzése kiemelt pillanat a színházak életében. Mivel a várakozás felfokozott, és mivel Hamlet mint figura és a Hamlet mint mű is ezerféle arcát mutatta már meg –, csak a markáns előadások maradnak emlékezetesek. Az Örkény Színház alkotói olyan térben helyezték el a dán királyfi történetét, amely erőteljesen rákérdez a közösségi lét, a nyilvánosság és a tömeg ellentmondásos világára, és egy olyan individuális, okos-bolond királyfit küldtek ebbe a térbe, aki legkevésbé sem illik bele a tömeglétbe.

● Az előadás erőteljessége, lendülete, tömörsége már a kilencedikes diákok figyelmét is lekötheti, és mivel a befogadáshoz talán leginkább a fiatalos életproblémákkal szembeni megértés és nyitottság szükséges, a teljes középiskolás korosztály első számú célközönségnek tekinthető. ● Az előadáshoz kapcsolódó tanári segédlet nemcsak magyarórai feldolgozáshoz ad segítséget, hanem osztályfőnöki, etika-, társadalomismeret- vagy drámaórán használható ötleteket is tartalmaz. ● Hogyan működik Claudiusban a homo politicus? Látjuk-e a szereplők nyilvános és titkos arcát? Tudunk-e Hamletet tervezni? És szellemjeleneteket játszani? Együtt okoskodni a sírásóval? ● A háromórás FLESS foglalkozás a próbafolyamat tapasztalatait is beépíti a játékba, hogy felkészítse a tizenéves nézőket a színpadon megelevenedő, tragédiába (és fejcsóválással kísért nevetésbe) torkolló, különös-kérlelhetetlen felnőttségkeresésre.

 

● MŰSORFÜZET >>>

● JÁTÉK >>>

● TANÍTÁSI SEGÉDLET >>> 

tyuk betlehemi

ANYÁM TYÚKJA (1) - (2)

 A cím már egy óvódás számára is beszédes, az alcímre (A magyar irodalom kötelező versei) pedig az iskolások rezzennek össze: kötelezők, memoriterek, verselemzés… Ám az előadás túl van az iskolai penzumokon: az emlékezet élővé varázslása zajlik benne, a felidézés gesztusa teszi drámaivá a színpadi jelenlétet. A játékban tehát, amely a versemlékek mozgósítására (sőt újraértelmezésére) épít, leginkább azok érintettek, akik maguk is túl vannak a „kötelezőkkel” kapcsolatos iskolai élményeik átértékelésén.

 Az előadásonként elhangzó mintegy hetven vers felével minden érettségiző találkozik a tanulmányai során. A magyar anyanyelvű emberek fejében élő memoriterkészlet jelentős része elhangzik a színpadon – a válogatás másik felét képező, tantervi értelemben nem kötelező versekkel váltakozva. A „kötelező” szó jelentése így eloldódik az iskolai megszokástól, és egy másik, tágabb értelmezés felé nyílik ki. A költészet varázsáról, frivol és komoly szerelemről, privát gondról-bajról, halálról, gyerekekről, az estéről, otthonról, hazáról, a szavainkról, álmainkról és imáinkról, a történelmi pusztulásról, az anyáról, emlékekről, jövőről, rendről, önmagunkról, halálról és pusztulásról szóló versek sokszor egymással párbeszédben, vitában állva, egymást új fénnyel bevilágítva sorakoznak. ● A nagy versidézés vizuális keretét egy népi(es) tornác és a hozzá tartozó népi barokk toszkán/dór (jellegű) oszlopfők, valamint a 20. századi (kis)városi tanár/orvos/közjegyző/mérnök rendes ruhatárából öltözködő versmondók adják. A nemzeti kulturális örökség kanonizálódásának kora ez: ódivatú múlt. Az Anyám tyúkja (2.)-re eltűnnek a jelmezek: a színészek ’civil’ ruhái még személyesebbé teszik a szövegek közvetítését.

 Középiskolások számára kihívás lehet, hogy ők még csak most néznek körül abban a világban, amelynek szerethető ismerősségére épít az előadás. Közülük leginkább azok fogják szeretni az estét, akik máris otthonosan érzik magukat „a magyar irodalom kötelező versei” között.

 

DIGITÁLIS TYÚK PROJEKT >>>

tartuffeszelsosegesmagatartas

TARTUFFE

● Molière drámájának keletkezéstörténete és egykori botránykrónikája a színház hatalmi, politikai beágyazottságáról árul el igen figyelemreméltó mozzanatokat. Az Örkény Színház előadásában ez a beágyazottság a magánélet legbelső intimitását is érintő tabusítás és rejtettség feszültségéből robban: a darab legvégén – Molière szellemében.

● Parti Nagy Lajos posztmodern, a szókimondó szlenget és a biedermeier finomkodást váltogató átirata ultramodern térben, egy mai high tech nappaliban szólal meg – Orgon családi problémái akár ismerősnek is tűnhetnek egy mai diák számára. A középiskolás csoportok felkészítését, a színházi élmény feldolgozását segítő tanári háttéranyag és a színházpedagógus által tartott FLESS foglalkozás egyaránt azt célozza, hogy a diákok a komédia által kiváltott nevetés mellett és után minél értőbben közelítsenek Molière kortól függetlenül érvényesnek bizonyuló kérdésfeltevéseihez. Az előzetes felkészülés és a feldolgozás hozzájárulhat a szorongás, a tabuk sötétjéből előkúszó hazugságok, elhallgatások romboló erejének megértéséhez, rámutathat az eleve sérült intimitás veszélyeztetettségére, a hatalmi működés láthatatlanul manipuláló és nyíltan erőszakos, egyszerre rejtett és ordenáré módon nyilvános természetére, és ráirányíthatja a figyelmet Orgon tragédiájára, Tartuffe kiismerhetetlenségének színháztörténeti gyökereire, Elmira női játszmáira, a színlelés különböző szintjeire is…

 

● TANÍTÁSI SEGÉDLET >>>

● MŰSORFÜZET >>>

● JÁTÉK >>>

ugynokfekvotamasz

AZ ÜGYNÖK HALÁLA

● Arthur Miller darabját általában jól értik, olvasmányként is szeretik a középiskolás diákok, a benne megírt problémafelvetés visszhangra talál bennük, ezért 10. osztálytól kezdve bármelyik évfolyamon sikerrel tanítható.

● Az előadás Hamvai Kornél néhány évvel ezelőtt készült, mai nyelven megírt fordítását használja, erős húzásokkal. Mácsai Pál határozott rendezői döntése, hogy az eredeti dráma filmes hatást mutató flashback-technikáját az emlékező tudat töredezettségeként jeleníti meg a színpadon. A színpad tehát a küszködő és zavarodott tudat tere, ahol csupán finom jelzések utalnak az idősíkváltásokra. A középiskolás nézők számára – ha semmilyen előzetes ismereteik nincsenek a darabról – nehézséget okozhat a cselekmény és az idősíkok azonosítása, míg az – akár minimális – felkészülés után érkező tizenévesek számára élményszerű ráismeréseket jelenthetnek a saját környezetükből, világukból ismerős problémák, kérdések színpadi megfogalmazása.

● Az előadáshoz FLESS foglalkozás is készült.

 

● TANÍTÁSI SEGÉDLET >>>

● JÁTÉK >>>

● MŰSORFÜZET >>>

totekmasina

TÓTÉK

● Örkény István Tóték címmel megírt művei kacskaringós vándorút során kristályosodtak ki kétféle műfajban-formában is. A mostani színházi feldolgozás alkotói abból indultak ki, hogy a művészetben nincs végállomás, és újra ráléptek a műfajközi vándorútra. Gáspár Ildikó dramaturg a kisregényt adaptálta színpadra – abszurd kabaréba oltva.

● A középiskolásoknak körülbelül 10. évfolyamtól ajánlható az előadás, amelyet a tanmeneti kapcsolódásai alapján elsősorban a 12. évfolyam magyar és történelem anyagához lehet kötni, hiszen történelemből a huszadik századi háborús tapasztalat, irodalomból Örkény munkássága, színház- és drámatörténetből pedig a brechti törekvések jelenthetnek megfelelő kontextust. ● A színház által kínált tanári segédanyag azonban az alsóbb középiskolai osztályokat tanító tanárok számára is tartalmaz – például nyelvtanórán felhasználható – feladatokat a kommunikáció vagy a retorika, az érvelés tanításához. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne történelmi-társadalmi, és ne is irodalomtörténeti irányból, hanem – az előadás szellemében – az egymás és a világ megértési igénye felől nézzünk rá az egyébként nagyon szórakoztató produkcióra. ● Az előadás feldolgozása jó alkalmat jelent egy közös gondolkozásra a történetmesélés és a valóság viszonyáról, de akár az elveszett paradicsom is szóba kerülhet…

 

● TANÍTÁSI SEGÉDLET >>>

● MŰSORFÜZET >>>

● JÁTÉK >>>

szecsu12

A SZECSUÁNI JÓ EMBER

● Brecht darabja egy szegénységgel sújtott városban játszódik, ahova egyszer csak betoppannak az istenek. Küldetésük mottója sajnos nem a földi paradicsom ígérete, pusztán annyi, hogy „…a világ megmaradhat jelen állapotában, ha elegendő számú jó ember találtatik, olyan, aki emberhez méltó létezésre képes”.

 

A történet középpontjában Sen Te, a kiszolgáltatott, ám jólelkű utcalány áll. Ő még a legnagyobb nyomorúságban is hajlandó szállást adni az inkognitóban megjelenő isteneknek. Nem sejti, hogy ezer darab ezüstdollár lesz a jótett jutalma.

 

Sen Te életét fenekestül felforgatja a pénz: most vár csak rá az igazi próbatétel. Jó maradhat-e a jó akkor is, ha már nem nincstelen? A válasz sokkal bonyolultabb, mint első pillantásra gondolná az ember…

 

A tőke kritikájaként is olvasható darabban elindul a matek: mire elég, és mire nem elég a pénz? Hány ember életét lehet megoldani vele, és kik legyenek azok? Mik a jogos érdekek? Mikor helyes félretenni az érzelmeket?

 

A nézők ezeknek a dilemmáknak a labirintusában követik végig Sen Te barangolását, és – Brecht céljának megfelelően – több nyitott kérdéssel távoznak a színházból, mint amennyire választ kapnak.

 

A darab fókuszában álló problémák alkalmasak a diákközönség megszólítására, az előadás formanyelve pedig gyakorlatlan színházlátogatók számára sem támaszt megértési nehézségeket. Diákcsoportok számára leginkább a brechti színházra jellemző songok (jelen darabban Paul Dessau szerzeményei) jelenthetnek kizökkentő, idegenszerű hatáselemet. Az előadáshoz kínált felkészítő foglalkozást éppen ezért úgy terveztük meg, hogy a ráhangolódás során a korosztály számára szokatlan hangzásvilág befogadását is megsegítsük.

 

MŰSORFÜZET >>>

11-12. évfolyamtól:

edesanna, zs.emoke7-5

ÉDES ANNA

Kosztolányi Édes Anna regényének színrevitele merész vállalkozás. Hogyan lehet drámává, színpadi dialógusokká formálni annak az embernek a sorsát, akitől idegenek a szavak, aki érzéseit szinte teljesen belül éli meg, aki belső világát alig tudja nyelvvé fordítani, beszédben közvetíteni?

Az előadás stilizált színházi formanyelvvel közvetíti a szavakon túlit. Anna munkavégzését monoton mozgás, a cselekmény világát egy széksorrá és hosszú asztallá kiterített színpadkép, a társadalmi kettéosztottságot szerepkettőzések reprezentálják.

A rendezői koncepcióról részletesen olvashatnak itt >>

A kortárs színházzal már korábbi tapasztalattal rendelkező iskolai csoportoknak 10. évfolyamtól, kevesebb színháznézői gyakorlattal érkező diákok esetében 11. évfolyamtól ajánljuk az előadást.

 

● TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ >>>

MŰSORFÜZET >>>

kertesz, kokai, auto

KERTÉSZ UTCAI SHAXPEARE-MOSÓ

● A Bodó Viktor által rendezett darab kiindulópontjaként szolgáló Rómeó és Júlia jelenbe helyezett világában a Kertész utcai autómosó maffiavillongásai és Rómeó baráti társaságának drogtúrái adják a széttrollkodott sztori közegét. Az eredeti Shakespeare-dráma nyolcadik, kilencedik, esetleg tizedik évfolyamra járó diákok magyaróráin szerepel a tananyagban, az IRAM munkáját segítő pedagógusok azonban egybehangzóan csak 17-18 éves kor fölött tartják elképzelhetőnek az előadás diákcsoporttal történő megnézését, és még ennél a korosztálynál is óvatosságra intenek. Az előadás adatlapján olvasható figyelmeztetés – bármennyire is ironikus – komolyan veendő, amennyiben egy erős hatáselemekkel dolgozó, határátlépő művészi fogalmazásmódra hívja fel a figyelmet. A mába helyezett cselekmény, a szöveg leértékelése, szándékos „költőietlensége” (erre Závada Péter, a szöveg írója külön felhívja a figyelmet a műsorfüzetben) fontos elemei annak a rendezői koncepciónak, amely – akár a megbotránkoztatás erejével is – fityiszt mutat minden klasszikus dramaturgiai, színházi, kulturális hagyománynak. Diákcsoporttal nézett előadáshoz feltétlenül ajánljuk az IRAM színházpedagógusai által tartott előkészítő FLESS foglalkozást.

 

● TANÁRI ÖTLETTÁR >>>

JÁTÉKOK >>>

MŰSORFÜZET >>>

azuvegbura900-600

AZ ÜVEGBÚRA

● Harmincegy éves korában, öngyilkossággal vetett véget életének a huszadik századi amerikai irodalom egyik legígéretesebb költője, Sylvia Plath (1932-1963), akinek egyetlen regénye, Az üvegbúra (1963) egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány küzdelmét a mentális összeomlással, az öngyilkosság vágyával és az életben maradással. A Zabhegyező női párjaként emlegetett elbeszélés radikálisan szubjektív módon számol be a felnőtt lét elején átélt kétségbeesett bizonytalanságokról, önértékelési zavarokról, útkeresésről. A regény a háború utáni amerikai prózairodalom egyik legolvasottabb műve, angol nyelvterületen gyakran választják iskolai olvasmányként is.

 A mű alapján készült adaptáció levegős, szinte könnyed színházi nyelvezetet használ, ezért – a nézői visszajelzések alapján – a súlyos téma ellenére sem nyomasztó színházi élmény. A történet könnyen követhető, nem okoz megértési nehézségeket. A darab közös megnézésével és az élmény feldolgozásával kapcsolatos talán legnehezebb tanári feladat a főszereplő helyzetéről, állapotáról szóló nyílt beszéd lehetőségének felmérése. Sokan – különösen a regényolvasó fiatal lányok –hajlamosak azonosulni Esther Greenwood látásmódjával, vagy hozzá hasonlóan elidegenedettnek érzik magukat az őket körülvevő világtól. Az ábrázolt alakkal kapcsolatban azonban nem kerülhető meg a pszichiátriai zavarok, kórképek témája. Az előadáshoz készült tanítási segédletben javasolt órai tevékenységek elsősorban az eredeti mű és az előadás kultúrtörténeti, lélektani, társadalomtörténeti vonatkozásaiba vezetnek be, valamint segítik a reflektív befogadói attitűd kialakítását.

 

TANÍTÁSI SEGÉDLET >>>

JÁTÉK >>>

MŰSORFÜZET >>>

Top