DIÁKCSOPORTTAL SZÍNHÁZBA?
SEGÍTÜNK VÁLASZTANI!
ELŐADÁSAJÁNLÓK:
Alsó tagozattól:
Csoda és Kósza
Czigány Zoltán két meséje „élő hangjátékban”
→
· Az előadás Czigány Zoltán két meséjének feldolgozására épül. A színpadon egymás mellett ülő nyolc színész a műfajmeghatározás szerint „élő hangjátékot” ad elő – lényegében eszköztelenül, jelmezek és díszletek nélkül, elsősorban az emberi hang lehetőségeire építve. A hétéves kortól ajánlott előadás középpontjában a mesélés lehetőségei állnak: a mesemondás módja, a szavak megválasztásában, a hangsúlyozásban, a beszédmódban rejlő hibaforrások, a kitérők, a beiktatott magyarázatok és reflexiók miatt a nézők nemcsak a történet fordulataival utaznak együtt, hanem magát a történetmondást is igazi kalandként élik meg. Az emberi hang varázslata, hogy a patkódobogástól a traktorberregésig, a kipukkadó gumikrokodiltól az űrrepülő zúgásáig ezerféle hangos történés eljátszható vele. A színházban ezúttal az emberi hangé és jelenlété a főszerep.
· FLESS foglalkozás az előadáshoz →
· Játékötleteket tartalmazó kísérőfüzet →
· Drámajátékos családi foglalkozás (infó: koz@orkenyszinhaz.hu)
9-10. évfolyamtól:
Isten
… tulajdonképpen végig a szabadságról gondolkodunk…
→
· Van-e jogunk rendelkezni életünk és halálunk felett? Milyen morális, etikai, jogi, orvosi, pszichológiai, teológiai vetülete lehet egyéni döntésünknek? Az Örkény Színház Isten című előadása az eutanázia személyes és társadalmi vonatkozásait vizsgálja vitaszínházi formában.
A kerettörténet szerint egy 75 éves, egészséges férfi, Kertész Tibor, felesége elvesztése után nem találva többé értelmet az életben, azt kéri háziorvosától, hogy segítse őt abban, hogy rendezett körülmények között befejezhesse életét. Mácsai Pál rendezése a magyar jogrendhez és a mai társadalmi viszonyokhoz alakította a német darabot, így nézőként valódinak, sajátunknak érezhetjük az elvi dilemmát. Kertész Tibor szándéka és elhatározása komoly, de a magyar viszonyok között kérése szándéktalanul is provokatív, hiszen jogilag semmilyen módon nem lehetséges aktív formában a végrehajtása. A helyzet alkalom viszont arra, hogy ügyvédje nyilvános vita tárgyává tegye a problémát.
A „kegyes halál” kérdése nagyon megosztó, a legszélsőségesebb álláspontok találkoznak a téma kapcsán, az élet mindenek feletti szentsége és érinthetetlensége és az önrendelkezéshez való jog csomópontjai körül. A jogi végzettségű szerző, Ferdinand von Schirach magyar viszonyokra adaptált darabjában a szakértői beszélgetésben orvosok, jogászok, a gyógyszerészi kamara képviselője és egy katolikus pap érvein keresztül gondolkodhatunk arról az etikai dilemmáról, hogy van-e joga az egyénnek beleavatkoznia saját halála folyamatába. Meddig terjed önrendelkezésünk, szabadságunk, milyen más szempontok alakíthatják a kérdéssel kapcsolatos elvi álláspontunkat.
A darab az élet egy olyan határkérdését állítja középpontba, amellyel kapcsolatban fontos tapasztalás lehet a diákok számára, hogy mennyire nehéz határozottan támogató vagy elutasító álláspontot képviselni még akkor is, ha a dilemma egy adott élethelyzet konkrét kontextusában értelmeződik, a darabban Kertész Tibor történetén át. És talán még fontosabb tapasztalat annak megértése, amit az ügyvédnő ki is mond, hogy a kérdés kapcsán tulajdonképpen végig a szabadságról gondolkodtunk. Ezen a ponton, a szabadsághoz való viszonyon át a középiskolás korosztály személyes élményen keresztül tud kapcsolódni az előadáshoz.
· A NAT-hoz és a Kerettantervhez osztályfőnöki, etika, társadalomismeret, illetve magyar nyelv-és irodalom tantárgyakon keresztül köthető a téma. Az előadáshoz kapcsolódó tanári ötlettár a kérdés tartalmi megközelítése mellett tartalmaz a retorika és a kommunikáció témaköréhez kapcsolódó érvelési és vitához kapcsolódó feladatokat is.
Középiskolásoknak 14 éves kortól ajánljuk az előadást.
Egyes előadások után world café beszélgetésre lehet regisztrálni.
Liliom
A 21. századba helyezett előadásban a Városliget egy pláza betonparkolója, a vurstli pedig játékterem.
→
· A Liliom Molnár Ferenc egyik legismertebb és legtöbbet játszott drámája, a városligeti csalogató, Liliom és a kis cselédlány, Julika megismerkedésének és életének története. A mű a XX. század elejének Budapestjén játszódik, hátterében a kor jellemző társadalmi, szociális vonatkozásai rajzolódnak ki.
· A mű hősei olyan emberek, akik nem találják a helyüket a világban, nem találják önmagukat, nem képesek az érzéseik megfogalmazására, sőt, sokszor azok tudatosítására sem. Ez a probléma, a környezetbe való belesimulás képtelensége, a társra találás nehézsége, az érzelmek kifejezésének korlátozottsága ismerős lehet, ismerős a kétezres években is.
· Az Örkény Színház előadása Kovács D. Dániel rendezésében és Bíró Bence dramaturg munkájának köszönhetően modern nyelven, a jelenben ábrázolja a molnári világ által felvetett kérdéseket. A 21. századba helyezett előadásban a Városliget egy pláza betonparkolója, a vurstli pedig játékterem.
· A sivár és kilátástalan világban sodródó életek jelenünk ismerős figuráivá válnak. Liliom és Julika története, mintha csak vándorolna az időben. Jobbá nem, csak mássá vált száz év alatt. Az érzéseiket megfogalmazni, a világban helyet találni képtelen, a periférián kapaszkodó életek tragédiájának és az erőszakba futó tehetetlenség problémájának csak a díszlete más. Az Örkény Színház Liliom-ja önreflexióra képtelen, az indulatai által vezérelt, macsó szerepbe bújt gyerek, aki játssza ugyan a nagyvilági vagányt, de sem a világgal, sem önmagával nem tud megbékülni. Értelem és cél nélküli sodródása a transzcendensben sem jut nyugvópontra: a lányával való misztikus találkozáskor is csak az agresszió nyelvén tud kapcsolatot teremteni.
· A mozgalmas, lendületes előadás, a tragikum és a humor sajátos elegyéből adódó hangnem és a világosan szerkesztett történetvezetés miatt a teljes középiskolás korosztály érdeklődésére számot tarthat, ám a darabbal kapcsolatban felmerülő szociológiai, filozófiai, érzelmi és pszichológiai vonatkozású kérdések részletes és elemző megbeszélése a 11-12. évfolyamos diákokkal ajánlható.
· Az előadáshoz kapcsolódó tanári ötlettár ezeknek a belső rétegeknek az árnyalt megközelítése, a helyzetekben rejlő ellentmondások értő elemzése mellett a színpadi jelrendszer értelmezéséhez is tartalmaz feladatokat, nemcsak a befogadás élményét, de a „nézni tanulást” is segítve ezzel.
· TANÁRI ÖTLETTÁR →
A hattyú
Kortárs színház és klasszikusra csiszolódott vígjátéki hagyomány
→
· Molnár Ferenc az egyik legprofesszionálisabb színházi szerzője a magyar irodalomnak. Kisujjában van a polgári színjátszás dramaturgiája, művein tanítani lehet a tökéletesen poentírozott párbeszédeket, a hatásos háromfelvonásos szerkezetet. Ráadásul mélyen átérzi a néző helyzetét, és óvakodik attól, hogy untassa őt. A hattyú egy jellegzetesen operettes – vagy, ha tetszik, hollywoodi – tematikára építő darab, amely a társadalomkritikai olvasat lehetőségével ironizálva igen meghökkentő, fanyar ízekkel lepi meg a nézőket. Polgár Csaba rendezése és a különleges kortárs látványvilág ezt a fanyar humort emeli ki elsősorban.
· A hattyú szereplőinek többsége számára a társadalmi és hatalmi elithez tartozás a világ legtermészetesebb élménye. Ez jelöli ki a világuk határait is, amin túl viszont nem is igen terjed a horizontjuk. Mit sem sejtenek arról, hogy kívülről nézve milyen vicces, ahogy egy cselvígjáték szereplőiként, méltóságukon aluli, bumfordi módszerekkel ügyetlenkedve törekednek státuszuk további biztosítására, fenntartására. A komédiához szükséges külső nézőpont birtoklása így aztán a kajánul figyelő nézőt emeli – az egyébként talán irigyelt – elit-világ fölé.
· Olyan diákcsoportok számára ajánljuk az előadást (elsősorban 10. évfolyamtól), akik kíváncsiak arra, hogy mit kezd a kortárs színház egy klasszikusra csiszolódott vígjátéki hagyománnyal, vagy inkább annak eleve ironikus Molnár Ferenc-i olvasatával. Az előadáshoz felkészítő foglalkozás is kérhető.
· JÁTÉK →
· TANÁRI →
Az ajtó
Szeredás Emerenc emlékkoncert
Balladaszerű történet egy formabontó előadásban
→
· Szabó Magda Az ajtó című regényével 12. osztályban találkoznak a diákok, de a benne megjelenő problémák: az identitáskeresés, önértelmezés, idegenség-tapasztalat, az én és a másik határai, az emberi kapcsolódások lehetősége vagy lehetetlensége már 10. osztálytól érvényes témája lehet irodalomórai, osztályfőnöki, etika- vagy drámaórai beszélgetéseknek.
· A regény Szeredás Emerenc balladaszerű története, amelyet a regényszereplő írónő, Szabados Magda mesél el másodlagos elbeszélőként, szándéka szerint gyónva, vezekelve, emléket állítva házvezetőnőjének, akit elárult, és aki belehalt integritása és ezzel emberi méltósága elvesztésébe. Kettejük közeledésének, a bizalom lassú épülésének, majd egy pillanat alatt való tragikus összetörésének vagyunk tanúi olvasóként.
· Az Örkény Színház előadása nem hagyományos adaptáció. Alcíme szerint Szeredás Emerenc emlékkoncert. Gáspár Ildikó rendezése az emlékállítás gesztusa köré szerveződik. A dalok a prózajeleneteket keretezve egyszerre mutatják Emerenc egy-egy arcát és Magda reflexióit. Az emlékkoncert elemei a két nő kapcsolatának metaforái: vallomások, értelmezések és önértelmezések sűrítményei, olykor ironikus, gúnyos, máskor bűntudatos vagy vádló kifakadások viharos történetükben.
· Az előadás fogalmazásmódja és jelrendszere elemeli a történetet az elsődleges eseményektől, arra a lélektani ajtóra irányítva a figyelmet, ami két, egymáshoz közelíteni akaró embert, de két átjárhatatlannak tűnő világot választ el, mígnem egyszer résnyire nyílva a közelség mellett a kiszolgáltatottságnak is utat enged.
· A szeretet, őszinteség, felelősségvállalás, kapcsolódás, bizalom, hűség és árulás, a szeretet nevében elkövetett erőszak kérdései mellett az előadás formanyelve hangsúlyosan provokálja az arról a bizarr gesztusról való gondolkodást is, ami az emlékműállítás mögött húzódik: ki, kinek, miért állít emléket? Vezeklés vagy tisztelgés? A megemlékezés nyilvánossága hogyan viszonyul egy olyan jóvátételi szándékhoz, amely mögött a bűn, az árulás épp a magánszféra megsértésével függ össze?
· Az emlékkoncert műfajába átemelt történet fogalmazásmódja, a szcenikai jelrendszer maga a tartalom is, így a színházértés tanulásának is komplex lehetősége nyílik meg a térhasználat, a díszlet, a jelmez, a hang- és fényhatások elemzésén át, amelyhez támogatást nyújt az előadáshoz készült tanári ötlettár, illetve a kapcsolódó FLESS foglalkozás is.
Anyám tyúkja (1) – (2)
Nagy versidézés … eloldódva az iskolai megszokástól
→
· A cím már egy óvódás számára is beszédes, az alcímre (A magyar irodalom kötelező versei) pedig az iskolások rezzennek össze: kötelezők, memoriterek, verselemzés… Ám az előadás túl van az iskolai penzumokon: az emlékezet élővé varázslása zajlik benne, a felidézés gesztusa teszi drámaivá a színpadi jelenlétet. A játékban tehát, amely a versemlékek mozgósítására (sőt újraértelmezésére) épít, leginkább azok érintettek, akik maguk is túl vannak a „kötelezőkkel” kapcsolatos iskolai élményeik átértékelésén.
· Az előadásonként elhangzó mintegy hetven vers felével minden érettségiző találkozik a tanulmányai során. A magyar anyanyelvű emberek fejében élő memoriterkészlet jelentős része elhangzik a színpadon – a válogatás másik felét képező, tantervi értelemben nem kötelező versekkel váltakozva. A „kötelező” szó jelentése így eloldódik az iskolai megszokástól, és egy másik, tágabb értelmezés felé nyílik ki. A költészet varázsáról, frivol és komoly szerelemről, privát gondról-bajról, halálról, gyerekekről, az estéről, otthonról, hazáról, a szavainkról, álmainkról és imáinkról, a történelmi pusztulásról, az anyáról, emlékekről, jövőről, rendről, önmagunkról, halálról és pusztulásról szóló versek sokszor egymással párbeszédben, vitában állva, egymást új fénnyel bevilágítva sorakoznak. ● A nagy versidézés vizuális keretét egy népi(es) tornác és a hozzá tartozó népi barokk toszkán/dór (jellegű) oszlopfők, valamint a 20. századi (kis)városi tanár/orvos/közjegyző/mérnök rendes ruhatárából öltözködő versmondók adják. A nemzeti kulturális örökség kanonizálódásának kora ez: ódivatú múlt. Az Anyám tyúkja (2.)-re eltűnnek a jelmezek: a színészek ’civil’ ruhái még személyesebbé teszik a szövegek közvetítését.
· Középiskolások számára kihívás lehet, hogy ők még csak most néznek körül abban a világban, amelynek szerethető ismerősségére épít az előadás. Közülük leginkább azok fogják szeretni az estét, akik máris otthonosan érzik magukat „a magyar irodalom kötelező versei” között.
Tartuffe
Tabuk és feszültségek egy high-tech nappaliban
→
· Molière drámájának keletkezéstörténete és egykori botránykrónikája a színház hatalmi, politikai beágyazottságáról árul el igen figyelemreméltó mozzanatokat. Az Örkény Színház előadásában ez a beágyazottság a magánélet legbelső intimitását is érintő tabusítás és rejtettség feszültségéből robban: a darab legvégén – Molière szellemében.
· Parti Nagy Lajos posztmodern, a szókimondó szlenget és a biedermeier finomkodást váltogató átirata ultramodern térben, egy mai high tech nappaliban szólal meg – Orgon családi problémái akár ismerősnek is tűnhetnek egy mai diák számára. A középiskolás csoportok felkészítését, a színházi élmény feldolgozását segítő tanári háttéranyag és a színházpedagógus által tartott FLESS foglalkozás egyaránt azt célozza, hogy a diákok a komédia által kiváltott nevetés mellett és után minél értőbben közelítsenek Molière kortól függetlenül érvényesnek bizonyuló kérdésfeltevéseihez. Az előzetes felkészülés és a feldolgozás hozzájárulhat a szorongás, a tabuk sötétjéből előkúszó hazugságok, elhallgatások romboló erejének megértéséhez, rámutathat az eleve sérült intimitás veszélyeztetettségére, a hatalmi működés láthatatlanul manipuláló és nyíltan erőszakos, egyszerre rejtett és ordenáré módon nyilvános természetére, és ráirányíthatja a figyelmet Orgon tragédiájára, Tartuffe kiismerhetetlenségének színháztörténeti gyökereire, Elmira női játszmáira, a színlelés különböző szintjeire is…
· JÁTÉK →
The Black Rider
Vásári komédia és kabaré, musical és abszurd
→
· A The Black Rider a nézők széles rétegét megszólító, sokféle érzékre ható előadás. A műfaji összetettség és a szcenikai sokszínűség beszippantja a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat, a színházzal még csak ismerkedőket, de a különleges zenei megoldásokra, nyelvi játékokra, a színpadi mozgás kifejezőerejére vagy a dramaturgiai fogásokra érzékeny nézőket is.
· William S. Burroughs szövegkönyvét Tom Waits zenéjével, Robert Wilson rendezésében mutatták be először 1990-ben, Hamburgban. A darab története egy ismert irodalmi toposz feldolgozása, amelyből Carl Maria von Weber A bűvös vadász című operája is született. Lényege az ördöggel kötött alku és annak következménye. Wilhelm, az írnok, feleségül akarja venni Bertramnak, az erdésznek a lányát, de az erdész ellenzi a frigyet, mert Wilhelm nem tud lőni. Az írnok ezért lepaktál az ördöggel, aki varázsgolyókat ad neki, amelyek mindig célba találnak. Így Wilhelm megkapja az atyai beleegyezést, szerelme beteljesülni látszik. Ám az alku része az is, hogy az utolsó golyó sorsáról az ördög dönt. Wilhelm utolsó lövése nem a megcélzott galambot, hanem az ifjú arát találja el az esküvő napján.
· Polgár Csaba rendezése egyszerre álomszerű és naturalisztikus, humoros és fájdalmas. Középiskolás diákokkal a csoport életkorának és érdeklődésének megfelelően számos ponton közelíthetünk az előadáshoz. Tematikai központú megközelítéssel például a hétköznapi kísértéseinkről, az erkölcs és érdek viszonyáról vagy a jó és rossz fogalmáról gondolkodhatunk. Az előadás humorát a nyelv és a látvány szintjén is érdemes vizsgálni: játszhatunk az elferdített közmondásokkal, a kínrímekkel, közelebb kerülhetünk a hunglish nyelvi jelenségéhez, vizsgálhatjuk a fordítás (Závada Péter munkája) sajátosságait. A bábszerű mozgás, a maszkok és maszkszerű arcfestések, a babaruhákra, bábokra emlékeztető jelmezek szerepének elemzése a paródia és az abszurd működésének megértéséhez segítheti hozzá a diákokat. A dramaturgiai elemzés és a műfaji vizsgálódás során a vásári komédia, a kabaré, a haláltánc, a revü, az opera, a musical, és az abszurd színházi stílus jellegzetességeire is rátalálhatunk.
· A középiskolás csoportok felkészítését és a színházi élmény feldolgozását tanári ötlettár segíti, amelyben A színház iskolája című tanártovábbképzés során készült óratervek is elérhetők.
· Középiskolásoknak 16 éves kortól ajánljuk az előadást.
Tóték
Kisregényből abszurd kabaré
→
· Örkény István Tóték címmel megírt művei kacskaringós vándorút során kristályosodtak ki kétféle műfajban-formában is. A mostani színházi feldolgozás alkotói abból indultak ki, hogy a művészetben nincs végállomás, és újra ráléptek a műfajközi vándorútra. Gáspár Ildikó dramaturg a kisregényt adaptálta színpadra – abszurd kabaréba oltva.
· A középiskolásoknak körülbelül 10. évfolyamtól ajánlható az előadás, amelyet a tanmeneti kapcsolódásai alapján elsősorban a 12. évfolyam magyar és történelem anyagához lehet kötni, hiszen történelemből a huszadik századi háborús tapasztalat, irodalomból Örkény munkássága, színház- és drámatörténetből pedig a brechti törekvések jelenthetnek megfelelő kontextust. ● A színház által kínált tanári segédanyag azonban az alsóbb középiskolai osztályokat tanító tanárok számára is tartalmaz – például nyelvtanórán felhasználható – feladatokat a kommunikáció vagy a retorika, az érvelés tanításához. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy ne történelmi-társadalmi, és ne is irodalomtörténeti irányból, hanem – az előadás szellemében – az egymás és a világ megértési igénye felől nézzünk rá az egyébként nagyon szórakoztató produkcióra. ● Az előadás feldolgozása jó alkalmat jelent egy közös gondolkozásra a történetmesélés és a valóság viszonyáról, de akár az elveszett paradicsom is szóba kerülhet…
· JÁTÉK →
11-12. évfolyamtól:
Édes Anna
Stilizált színházi formanyelvvel a szavakon túliról
→
· Kosztolányi Édes Anna regényének színrevitele merész vállalkozás. Hogyan lehet drámává, színpadi dialógusokká formálni annak az embernek a sorsát, akitől idegenek a szavak, aki érzéseit szinte teljesen belül éli meg, aki belső világát alig tudja nyelvvé fordítani, beszédben közvetíteni?
Az előadás stilizált színházi formanyelvvel közvetíti a szavakon túlit. Anna munkavégzését monoton mozgás, a cselekmény világát egy széksorrá és hosszú asztallá kiterített színpadkép, a társadalmi kettéosztottságot szerepkettőzések reprezentálják.
A rendezői koncepcióról részletesen olvashatnak itt →
A kortárs színházzal már korábbi tapasztalattal rendelkező iskolai csoportoknak 10. évfolyamtól, kevesebb színháznézői gyakorlattal érkező diákok esetében 11. évfolyamtól ajánljuk az előadást.
Kertész utcai Shaxpeare-mosó
Rómeó és Júlia a jelenben, avagy megbotránkoztatás és fityisz
→
· A Bodó Viktor által rendezett darab kiindulópontjaként szolgáló Rómeó és Júlia jelenbe helyezett világában a Kertész utcai autómosó maffiavillongásai és Rómeó baráti társaságának drogtúrái adják a széttrollkodott sztori közegét. Az eredeti Shakespeare-dráma nyolcadik, kilencedik, esetleg tizedik évfolyamra járó diákok magyaróráin szerepel a tananyagban, az IRAM munkáját segítő pedagógusok azonban egybehangzóan csak 17-18 éves kor fölött tartják elképzelhetőnek az előadás diákcsoporttal történő megnézését, és még ennél a korosztálynál is óvatosságra intenek. Az előadás adatlapján olvasható figyelmeztetés – bármennyire is ironikus – komolyan veendő, amennyiben egy erős hatáselemekkel dolgozó, határátlépő művészi fogalmazásmódra hívja fel a figyelmet. A mába helyezett cselekmény, a szöveg leértékelése, szándékos „költőietlensége” (erre Závada Péter, a szöveg írója külön felhívja a figyelmet a műsorfüzetben) fontos elemei annak a rendezői koncepciónak, amely – akár a megbotránkoztatás erejével is – fityiszt mutat minden klasszikus dramaturgiai, színházi, kulturális hagyománynak. Diákcsoporttal nézett előadáshoz feltétlenül ajánljuk az IRAM színházpedagógusai által tartott előkészítő FLESS foglalkozást.
Az üvegbúra
Egy fiatal lány küzdelme a mentális összeomlással
→
· Harmincegy éves korában, öngyilkossággal vetett véget életének a huszadik századi amerikai irodalom egyik legígéretesebb költője, Sylvia Plath (1932-1963), akinek egyetlen regénye, Az üvegbúra (1963) egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány küzdelmét a mentális összeomlással, az öngyilkosság vágyával és az életben maradással. A Zabhegyező női párjaként emlegetett elbeszélés radikálisan szubjektív módon számol be a felnőtt lét elején átélt kétségbeesett bizonytalanságokról, önértékelési zavarokról, útkeresésről. A regény a háború utáni amerikai prózairodalom egyik legolvasottabb műve, angol nyelvterületen gyakran választják iskolai olvasmányként is.
· A mű alapján készült adaptáció levegős, szinte könnyed színházi nyelvezetet használ, ezért – a nézői visszajelzések alapján – a súlyos téma ellenére sem nyomasztó színházi élmény. A történet könnyen követhető, nem okoz megértési nehézségeket. A darab közös megnézésével és az élmény feldolgozásával kapcsolatos talán legnehezebb tanári feladat a főszereplő helyzetéről, állapotáról szóló nyílt beszéd lehetőségének felmérése. Sokan – különösen a regényolvasó fiatal lányok –hajlamosak azonosulni Esther Greenwood látásmódjával, vagy hozzá hasonlóan elidegenedettnek érzik magukat az őket körülvevő világtól. Az ábrázolt alakkal kapcsolatban azonban nem kerülhető meg a pszichiátriai zavarok, kórképek témája. Az előadáshoz készült tanítási segédletben javasolt órai tevékenységek elsősorban az eredeti mű és az előadás kultúrtörténeti, lélektani, társadalomtörténeti vonatkozásaiba vezetnek be, valamint segítik a reflektív befogadói attitűd kialakítását.
· JÁTÉK →
Az ÖrkényKÖZ előadásai:
Érpataki modell
Dokumentarista szegénységdráma a társadalmi dilemmákról
ÖrkényKÖZ
→
,,Aki ebben a hazában él, annak kötelessége ezt a hazát szeretni. Akinek baja van és hívja a magyar rendőrt, annak kötelessége, hogy a magyar hagyományokat szeresse. Semmi nem kötelező, de mi közöttünk ez egy elvárás. Az a nagy probléma, hogy a mocskos liberálisok erről kezdenek minket leszoktatni. Mi viszont úgy döntöttünk, hogy itt a magyar embereket, a magyar földön élő embereket visszaszoktatjuk arra, hogy szeressék az őseink örökségét, szeressék a magyar hagyományokat, és azt megfelelően tiszteletben tartsák. Akinek ez nem tetszik, azt megkérjük, hogy menjen a liberálisokhoz, menjen fel a buzi felvonulásra, de köztünk ez a feltétel.”
Érpatak polgármestere 2005 és 2017 között Orosz Mihály Zoltán, akinek a nevéhez köthető az érpataki modell kidolgozása, ami nagy port kavart a köztudatban. Egy a magyar társadalom peremén élő közösség egy nemzeti radikális vezetővel látszólagos rendet tudott teremteni, de ennek természetes velejárója volt a megosztottság és az agresszió. Az érpataki eseményeket verbatim módon dolgoztuk fel, és ezeket az anyagokat kutatva a magyar társadalom egészére kiterjedő dilemmákra jutottunk.
ProTest
Út a forradalomhoz
Színházi társasjáték: egy erőszakmentes mozgalom szembeszáll a diktatúrával
ÖrkényKÖZ
→
A ProTest színházi társasjáték története egy diktatórikus országban játszódik, amelyben egy erőszakmentes mozgalom szembeszáll a kormány egyik igazságtalanul meghozott törvénykezésével: a kötelező sorkatonai szolgálattal. A nézők ennek a mozgalomnak válnak a tagjaivá és együttes erővel kell venniük az eléjük gördülő akadályokat, hogy elérjék végső céljukat: a rezsim megbuktatását, és egy demokratikus és békés világ eljövetelét. A játék során 4 fiatal mozgalmár történetét követhetik végig, és miközben az ő személyükkel is megismerkednek, vitás helyzetekben kell közös megoldásokat találniuk, hogy a mozgalom tovább tudja növelni a támogatottságát.
A játék egészét egy szakértő moderátor, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa kíséri végig, aki azon túl, hogy előrelendíti a játékosokat, segít a dilemmahelyzetek megértésében is.
A játékot Szrgya Popovics Útmutató a forradalomhoz című műve inspirálta, amelyben olyan történeteket találunk, amik az utóbbi néhány évtized erőszakmentes ellenállási formáit mutatják be a modern kori diktatúrákban. A játékosok ezekhez hasonlóan békés jellegű megmozdulásokkal akarnak változást elérni, a tét az, hogy a diktatórikus elnyomás képes-e szétzilálni a mozgalmat, vagy győz az erőszakmentes forradalom. Ez csakis a játékosokon – vagyis a nézőkön – múlik.
A krétakör
Tantermi előadás Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája alapján
ÖrkényKÖZ
