TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ
TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ
Feladatok →A színház iskolája című képzés műhelymunkáján kipróbált gyakorlatokból és a résztvevők által készített óravázlatokból.
A →teljes feladatsorok további inspiráló ötleteket tartalmaznak.
ELŐADÁS ELŐTT ⇒ RÁHANGOLÓ FELADATOK:
1: Tulajdonságvásár
Képzelj el egy világot, amelyben szabadon eldöntheted, hogy milyen külső és belső tulajdonságaid vannak. Milyen tulajdonságokat választanál?
És mi lenne, ha csak három tulajdonságot biztosíthatnál be a magad számára?
Válaszd ki azt a hármat, amelyiket a legfontosabbnak tartod, és írd fel őket három papírdarabra.
Ha már mindenki kezében ott van a három cetli a kiválasztott tulajdonságokkal, induljatok sétára a teremben, és különböző párokban kezdjetek el beszélgetni arról, hogy ki mit választott, mit tart fontosnak és miért?
Lehet, hogy mások jobban, okosabban választottak? Szívesen cserélnél? – Győzzétek meg egymást, szabad a vásár! Közös megegyezéssel, önkéntes alapon lehet cserélni, de végül mindenki kezében három cédula maradjon.
Miután véget vetettetek a vásárnak, beszéljétek meg a tapasztalataitokat:
Hányan maradtak meg az eredeti választásaiknál? Miért?
Kik kezdeményeztek cserét? Miért?
Kik hagyták magukat meggyőzni? Miért?
∞
ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ:
Előkészítés és értelmezés az Akárki című középkori moralitás felől →
2: Ahány ördög, annyiféle
Mi jut eszetekbe az alábbi ördögfigurákról?
Nézzétek meg őket egyesével, és mondjatok vagy írjatok mindegyikhez egy kulcsszót:
1)
2)
3)
4)
5)
6)
7)
8)
9)
10)
11)
12)
Írjatok állításokat a képekről a következők szerint:
· minden képre/alakra igaz
· néhány képre/alakra igaz
· csak egy képre/alakra igaz
· egyik képre sem igaz
Iványi-Szabó Rita és Hubai Katalin óravázlata alapján
∞
3: Történetkirakó
Rakjátok sorba a The Black Rider cselekményét összefoglaló szöveg darabjait!
a) A lövés nem sikerülhetett volna az ördög segítsége nélkül. Kuno azonban nem viszonozta a szívességet, és adósa maradt az ördögnek. Büntetésből számára hiába telik az idő: nem halhat meg, amíg valaki meg nem fizeti az adósságát. |
b) A most élőket azonban más foglalkoztatja: Wilhelm, az aktakukac könyvelő beleszeretett az erdész Bertram lányába, Kätchenbe. |
c) A szegény könyvelő sajnos tollhoz és nem puskához szokott ember: pocsékul lő, így hiába a szerelem, esélytelen kérőnek tűnik. |
d) Ám ekkor egy követ érkezése új reménysugarat hoz a fiatalok számára: a herceg felfigyelt az ügyesen vadászó Wilhelmre, ezért – ha az kiállja az ősi szokás szerinti próbatételt, és lelő egy fehér galambot –, akkor hercegi főerdésszé fogja őt kinevezni. A váratlan hír a már-már kútba eső házassági tervet is megmentheti. |
e) Az esküvői előkészületek közben toppan be az árulkodó Robert – aki észrevette a kínos baklövést –, nyomában a szégyenkező, kezében a lelőtt libát tartó Wilhelmmel. |
f) Az ördög varázsgolyókat ajánl Wilhelmnek, hogy mégis ügyes vadász válhasson belőle. Az aktakukac fiatalember elfogadja az ajánlatot, és ettől kezdve minden lövése célba talál. |
g) Bertram azonban szíve szerint Robertnek, a tökös vadásznak adná a lánya kezét. Wilhelm egyetlen esélye: bebizonyítani, hogy vadászként is megállja a helyét –, ez esetben Bertram nem tagadná meg tőlük az apai áldást. |
h) Bertram haragra gerjed: megvonja bizalmát a felsült könyvelőtől. Úgy tűnik, a szerelmesek mégsem lehetnek boldogok. |
i) Robert, a rivális udvarló gyanakodva nézi Wilhelm vadászati sikereit. Kätchen pedig boldog, és izgatottan várja az esküvőt. Ugyanakkor néha rémálmok és baljós előérzetek is gyötrik. |
j) Sok száz évvel ezelőtt Kuno (a vadász Bertram ősapja) veszélyes feladatot vállalt magára: ki kellett lőni egy szarvast, ami egy hátára kötözött vadorzóval együtt vágtatott az erdőben. A vadorzót Kuno biztos lövése mentette meg a haláltól. A hős vadász pedig jutalmul elnyerte a hercegtől a főerdészi címet. |
k) Wilhelm egyszer csak rádöbben, hogy elfogytak tarsolyából a varázsgolyók. Ettől kezdve egyetlen lövése sem talál célba. Dühében a levegőbe lő, és szerencsétlenségére épp Kätchen szeretett libáját találja el. |
l) Wilhelm elmegy az ördöghöz, és újabb varázsgolyóért könyörög. Az ördög egy feltétellel teljesíti a kérését: a lövést ő maga fogja irányítani. A szerencsétlen fiatalember belemegy az alkuba, és… a galamb helyett a menyasszonyát, Kätchent találja el. |
m) Wilhelm sorsa megpecsételődött. Lehet, hogy ő fizette meg Kuno adósságát? |
A megoldás ellenőrzéséhez jelöld ki a kettőspont utáni részt: j) a) b) g) c) f) i) k) e) h) d) l) m)
∞
ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ:
4: Életre keltjük az ördögöt
Diabolus in musica
A zenében “az ördög hangköze” a tritónusz.
A hangközökről itt olvashattok → hangköz
A tritónuszról itt van részletes angol leírás → tritone
Alakítsatok néhány fős csoportokat, és készüljetek fel egy megmozduló szoborcsoport bemutatására a következők alapján:
· válasszatok ki egy jelenetet az összerakott történetből, amelyben szerepel az ördög,
· készítsetek zenei aláfestést: találjatok ki az ördöghöz illő hangközlépéseket (pl. F-H, C-FISZ), és játsszátok le saját hangszeren, vagy válasszatok ki egy lejátszható motívumot → az angol wikipedia oldalról,
· tervezzétek meg a szoborcsoportot a jelenetben szereplő figurákból,
· a szobrok rövid mozdulatlanság után, a megszólaló zene hangjaira mozduljanak meg, majd dermedjenek vissza a mozdulatlanságba.
Mutassátok be egymásnak a megmozduló szoborcsoportokat!
Násztor Éva óraterve alapján
∞
ELŐADÁS UTÁN ⇒ FELDOLGOZÓ FELADATOK:
1: Bőrükbe bújunk
Készítsetek elő annyi cédulát az előadásban szereplő karakterek nevével, ahányan vagytok (létszámtól függően egy-egy név többször is szerepelhet).
FALÁB |
BERTRAM |
ANNE |
KÄTCHEN |
WILHELM |
ROBERT |
HERCEG |
LOTTE |
KUNO |
Húzzátok ki a neveket, majd sétáljatok a teremben.
Tapsra vagy más jelre alkossatok párokat, és válaszoljátok meg a tanárotok által felolvasott kérdést E/1-ben, az általatok húzott karakter bőrébe bújva.
Nincsenek jó vagy rossz válaszok, legyetek kreatívak!
Újabb jelre induljatok megint sétára, hogy a következő kérdésről már egy másik párral tudjatok beszélgetni.
Egy-egy beszélgetés 1-2 perc lehet, és addig tart, amíg a kérdések el nem fogynak.
A beszélgetések közben várjátok meg, hogy a partneretek kitalálja-e, kivel beszélget. Ha nem jött rá, természetesen végül áruljátok el neki.
Érdekesebb a játék, ha a beszélgetések végén elcserélitek a céduláitokat (azaz a karaktert), így a következő kérdés megválaszolásához mindig egy új szereplő fejével kell gondolkodnotok.
A lehetséges kérdések:
– Milyen napod volt ma?
– Mi a kedvenc időtöltésed?
– Mi a legnagyobb álmod az életben?
– Optimista vagy pesszimista ember vagy?
– Hiszel a végzetben?
– Mi az élet értelme?
Tanári jegyzet: Érdemes a konkrétabbtól az elvontabb kérdések felé haladni, s lehet ezek közül válogatni vagy hasonlókat feltenni. A lényeg, hogy minél általánosabb kérdések legyenek, amiket a diákok nem az előadás cselekménye vagy szövege alapján válaszolnak meg, hanem inkább az előadásban megismert karakter alapján következtetik ki a választ.
Közös megbeszélés: Kinek a szempontjából volt nehéz választ adni valamelyik kérdésre? Melyik karakterrel sikerült legjobban/legkevésbé azonosulni? Melyik volt a legnehezebb kérdés? – A legizgalmasabbnak bizonyuló kérdésekről közösen is elbeszélgethetünk: pl. Mit válaszolna Wilhelm arra a kérdésre, hogy „Hiszel a végzetben?”
Hubai Katalin óraterve nyomán
∞
2: Így megy ez
A/ Olvassátok el a két monológot:
KÄTCHEN
Süvít a szél |
WILHELM
Serceg a golyóstoll. |
Néhány fős csoportokban gondolkodjatok Kätchen vagy Wilhelm szövegén az alábbi kérdések alapján:
– Az előadás melyik pontján hangozhatott el ez a monológ? Mi történt előtte és utána? Ha nem emlékeztek pontosan, jelöljetek meg lehetséges helyeket a történetben, és vitassátok meg, hol miért lehetett értelme a szöveg elhangzásának!
– Mit árul el a szöveg a szereplőről, akinek a szájából elhangzik?
– Vajon miért ismétlődik meg ilyen sokszor, hogy „így megy ez”? Láttok-e más ismétlődést is a szövegben?
– Mennyire érzitek véletlenszerűnek a leírt jelenségek felsorolását? Van esetleg kedvenc sorotok, ami felidéz bennetek egy képet, emléket stb.?
– Hogyan kapcsolnátok a két szöveget a történetben szereplők végzetéhez?
B/ Írjatok saját „Így megy ez” monológot!
Dolgozzatok egyénileg, párban vagy kiscsoportban, ki-ki a választása szerint. A monológ 20 soros legyen, és a beszélőhöz kapcsoljatok egy hétköznapi helyzetet, például:
· közértben
· buszon vagy metrón
· kamasz otthon a szülőkkel
· diák az iskolában
· randin
· tanár az iskolában
· fesztiválon
· beosztott a munkahelyen
· egyetemi vizsgán
· tengerparton
· Margitszigeten
· stb.
Alakítsatok csoportokat úgy, hogy körülbelül 5-6 szöveg kerüljön egy csoportba.
Olvassátok fel a monológokat egymásnak a csoportokon belül.
Egy-egy szöveg elhangzása után a hallgatóság tippelje meg az elképzelt helyzetet és figurát, majd beszéljétek meg a szövegírói és befogadói tapasztalatokat egymással.
C/ Alku az ördöggel
Minden csoportnak van 5-6 különböző monológja, amelyekhez különböző figurák és különböző élethelyzetek tartoznak. Vajon melyiküket milyen ajánlattal keresné meg az ördög? És milyen alakban érkezne hozzájuk az ördög?
Válasszatok két monológot, amelynek hőséhez egy személyre szabott ajánlattal érkezik az ördög. Készítsetek jelenetet:
· hogyan, milyen alakban jön el az ördög a kiszemelt hétköznapi emberhez?
· mi az ajánlat lényege, és mi győzi meg az embert arról, hogy érdemes elfogadnia?
· hogyan köttetik meg az “ördögi alku”?
Mutassátok be a jeleneteket a többieknek!
Hubai Katalin óraterve alapján
∞
3: Faláb arcai
• Az előadás előtt látott ördögfigurák közül (2. ráhangoló feladat) válasszátok ki azt a hármat, amelyekre Faláb valamiben hasonlít. Fogalmazzátok meg a hasonlóságokat mind a hárommal kapcsolatban!
• Faláb változatos funkciókat tölt be a darabban (rendező, díva, porondmester, takarítónő, falusi asszony, kertész, a csábító, anya/segítő stb.).
Csoportonként válasszatok ki egy-egy funkciót, keressetek hozzá a darabból egy megfelelő jelenetet, és mutassátok be állóképben.
Az állóképek után beszéljétek meg, mik az adott szerepben Faláb legfontosabb attribútumai: milyen a haja, sminkje, ruhája, beszédstílusa, gesztusai, testbeszéde? Hogyan viszonyul a többi szereplőhöz, hat-e az eseményekre (ha igen, hogyan, ha nem, miért nem)?
• Mi mindenről szól Wilhelm és Faláb alkuja szűkebb és tágabb értelemben? Értelmezzétek közösen az ördögi alku tétjeit és tartalmát!
Iványi-Szabó Rita és Hubai Katalin feladatai alapján
∞
4: A színházi gépezet
Hogyan működik, mitől hatásos a “színházi gépezet”?
Válasszatok csoportonként egy témakört az alábbiak közül. Vitassátok meg a kérdésekre adható válaszokat, és ismertessétek a többiek számára, mire jutottatok közösen:
· Milyen jelmezeket, hajakat, cipőket, sminkeket és maszkokat viselnek a különböző karakterek? Mi lehet a maszkok funkciója? Csoportosíthatók-e a szereplők a jelmezeik alapján?
· Mit gondoltok a színpadképről? Hogyan használja az előadás a színpadi teret? Milyen hatása és jelentése van számotokra a színpadra ömlő habnak?
· Hogyan hatott rátok a zene? Hogyan használja, olvasztja saját világába az előadás a zenészeket?
· Hogyan árnyalták a karaktereket a zenei stílusok, az énekesi teljesítmények?
· Milyen kellékekkel, eszközökkel teremti meg az előadás például az erdő és a vadászat világát? Milyen más tereket, “világokat” idéznek meg a kellékek, jelmezek, mozgások?
· Milyen az előadás mozgásvilága? Hogyan jellemzi a karaktereket – egyénenként, illetve csoportosan – a mozgásuk?
∞
ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ:
EDŐCS JOHANNA – VANYÁK DÓRA
FÓTH ANDREA
IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium
FÓTH ANDREA – MAJZIK ANDREA – VÖRÖS MELINDA
HANUSZ ZSUZSANNA
→ képes segédanyag
HATVANI KATA – KORSÓS NÓRA – NÁSZTOR ÉVA
HUBAI KATALIN
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium
IVÁNYI-SZABÓ RITA
IVÁNYI-SZABÓ RITA – HUBAI KATALIN
* Az Örkény Színház tanárok számára meghirdetett módszertani képzésének egyik célja, hogy a színház friss bemutatóiban rejlő pedagógiai lehetőségeket kutassuk. A → 2022/23-as képzés egyik témája a The Black Rider című előadásunk volt, ezért a résztvevők közül többen is ehhez az előadáshoz készítettek óraterveket, feladatötleteket. Ezúton is köszönjük nekik, hogy munkájuk eredményét közzétehetjük a kollégák számára!