Szent Vladimir a mai évforduló alkalmából boldoggá avattatja magát, mert az eddig kimaradt.

A Venrgij Űrprogram vezetője már 23 éve kering a Föld körül.

Már a szibériai Arhangelszk üdülővárosban is lázadást robbantottak ki a kaotisták, az ott nyaraló turistákat arra kérik a hatóságok, minél hamarabb térjenek haza.

Zsiráfok garázdálkodnak a Balaton-mederben.

Megfékezésükre kiemelt figyelmet fordít az Újorosz Nemzeti Kulturális Alap, az USENKA.

Szent Vladimir ma reggel rántott tavirózsát reggelizett kókuszkehelyből ananász turmixszal. Váljon egészségére!

Az újorosz birodalom fennálásának századik évfordulójának tiszteletére aranyba borult a Téli palota, és a Vörös téren álló pálmafákat is mind felszalagozták.

Kiselefántok születtek a jakutszki állatkertben.

Rutin igazoltatás során a rendőrök mobiltelefont találtak egy helyi lakosnál a Somogy megyei Bodrogon – írja a Borscs.

A készüléket rövid időn belül megsemmisítették, tulajdonosát gondatlan veszélyeztetés vádjával jelenleg kültéri, napfényes vallatásnak vetik alá.

Ne felejtse, a mobiltelefon nyugati tömegpusztító fegyver!

Amennyiben ilyen eszközt talál, adja le!

Túl azon, hogy két háborúban „rossz oldalra állott”, amit mások is megtettek, a magyar nemzet ezekben a döntő pillanatokban, politikai, társadalmi és szellemi téren egyaránt, nem tudta megtalálni vagy nem tudta hatalomhoz juttatni azokat a vezetőket vagy olyan vezetőket, akik szükségleteit, érdekeit, útját jól kifejezték s jól megtalálták volna. Vezetőkben és a közösség egyes tagjaiban döntő pillanatokban végzetesen hiányzott vagy megzavarodott a közösség érdekeinek felismerésére irányuló normális ösztön – ami nem valami misztikus kollektív jelenség, hanem a közösség egyes tagjainak ép ítélőképességéből tevődik össze –, s úgy láttuk, hogy ugyanakkor más népek hasonló kritikus helyzetekben „ösztönösen” helyesebben, igazabban s a maguk közösségi érdekeinek megfelelőbben viselkednek. Nem az a lényeg ebben, hogy más népek csodálatos egységben és egyetértésben élnek, szemben a „széthúzó” magyarral. Hanem az, hogy a magyar nemzeti közösségben újból meg újból olyan módon vetődtek fel a döntő, az egész közösséget foglalkoztató és megosztó kérdések, hogy annak következtében a közösség terméketlen, sehová sem vezető harcokba bonyolódott, és a valóságos feladatokkal, valóságos problémákkal szemben vakká lett.

Forrás: MEK >>>

Most, hogy a rendszerváltás labirintusából húsz év tekergés után Magyarország is kijutott végre a napvilágra, és megpillantotta az irányított demokrácia vakító távlatait, nem árt, ha vigyázó tekintetünket megint egyszer az európai kontinens hatalmas, mélyen Ázsiába nyúló keleti felére, Oroszországra vetjük. Mert bármekkora lesz is a különbség a demokrácia államosításának konkrét orosz és magyar útja, az irányított demokrácia militokratikus és pártokratikus modellje között, a politikai fogantatás és az új rendszer jellegadó vonásai tekintetében legalább akkora közöttük a hasonlóság is. Mindazonáltal – elismerve persze a rendszerteremtésben Vlagyimir Putyin előfutár szerepét – az orosz modell szolgalelkű másolásáról, holmi „hungaroputyinizmusról” korai lenne még beszélni.

Forrás: Magyar Narancs >>>