2
‘tánc’
PETHŐ ILDIKÓ
… a boleró nemcsak zenei műfaj, hanem tánc is. Úgy gondoljuk, a versnek ez utóbbihoz jóval több köze van, mint a zenei műfajhoz. Mielőtt rátérnénk a tánc jellegzetességeinek ismertetésére, felvázoljuk az ismétlődések, variációk és a nem ismétlődések sémáit, melyek mind egymásra felfűzhetők.
1. a fő cselekvés ismétlődései, variációi:
*mind elmegyünk, mind elmegyünk, mind indulunk, végül mind elmegyünk, és lépdelünk [gyerünk], mind ballagunk mindig másként, mind elmegyünk
2. a cselekvők számára vonatkozó variációk:
*ahányan így együtt vagyunk, ahányan végre így együtt vagyunk (kapcsolódik a fő cselekvéshez: mind elmegyünk)
*olyik még visszanéz, olyik még visszanéz és látni vágy (nem kapcsolódik a fő cselekvéshez: egyes ember, emlék egyedisége, vissza ↔ mind, el, végcél)
3. a fő cselekvéssel egyidejű történés:
*a holdsugár a lábnyomunkba lép, a napsütés is elmarad (a fő cselekvés igéit variálja, ugyanakkor kapcsolódik a térbeliség sorához is)
4. térbeliségre vonatkozó ismétlés és variációk:
*ringatózó fák alól, a párás ég alatt, a pusztaságon át, a száraz ég alá, a csillagok mögött, a menny abroncsain, tornyok fölé, a csillagok mögött, a puszta körfalán
5. nem ismétlődő egységek:
*(látni vágy) hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, [gyerünk], ahogyan a harangok konganak
Valóban, a versben ezek az ismételt és variált egységek keringenek, de nem a spanyol zenei boleró AAB, hanem a tánc ABA szerkezete szerint. A boleró spanyol tánc, amit leginkább párosan, kevésbé gyakran szóló táncként adtak elő. Három részből áll, melyek mindegyike a paseo-val, promenáddal, azaz a mérsékelt tempójú sétával kezdődik. Nem nehéz hasonlóságot látnunk a vers fő cselekvése (elmegyünk, a három fő részre vonatkoztatva: mind indulunk, és lépdelünk, mind ballagunk) és a tánc említett jellegzetessége között. Két táncos esetében az első és a harmadik részt párban, a középső részt szólóban adják elő. A szólórész különbözik a párostól abban is, hogy bonyolult, gyors tempójú lépéssorozatot tartalmaz. Tehát markánsan elválik az A részektől. Kézenfekvő, hogy a versben a nem ismétlődő egységekből álló sorok felelnek meg a szóló résznek, ami, mint az már az ismétlődő, variált és nem ismétlődő elemek bemutatásakor láthatóvá vált, az egyes ember emlékképeit tartalmazza, s irányultságában is (vissza ↔ valami felé való haladás) teljesen ellentétes az A részekkel. Czigány szerint Weöres Bolerója „szelíd”. S valóban, a markáns ritmusok helyett szelíd motívumkeringés jellemző a vers egészére. Ez a szelídség abban is megmutatkozik, hogy az A és B, valamint a B és A részek közti átmenet nem szakadékszerű, hanem előkészített, megelőlegzett (olyik még visszanéz → megelőlegzés, ennek variációja a szóló B rész kezdete → olyik még visszanéz és látni vágy, valamint a B részből utal a záró A részre a fő cselekvés felszólító módú változata → gyerünk). A versnek egyetlen szava (gyerünk) sűríti magába a bolerótól megszokott, de a versben nem artikulált pregnánsságot, markánsságot. Ez a szó egyszerre variált és nem ismétlődő elem. szinte kikiált az egész vers intonációjából.2