Adott egy törvény, amit sokan erkölcsileg problémásnak gondolnak, de szinte mindenki fél attól, aki a törvényt hozta. Joggal (-).

Miért dönt valaki úgy, hogy megszegi a törvényt, és miért dönt más úgy, hogy betartja? Mit kockáztat az, aki ellenszegül, és mit az, aki engedelmeskedik? És miért tart ki a törvény mellett egy vezető még akkor is, amikor már a saját fia sem ért vele egyet?

Antigoné, Iszméné, Kreón és Haimón 2500 éves története annyi minden más mellett ezeket a kérdéseket is felteszi. Közös kísérletezésre hívok mindenkit, aki szívesen gondolkodna ilyen, és ehhez hasonló kérdéseken Szophoklész drámája kapcsán. Folyamatdrámával dolgozunk majd, vagyis sokszor leszünk szerepben, máskor viszont időben, térben és munkaformában is távolabbról nézünk rá a közös történetünkre. Ahogyan a kérdésekre sem tudom a választ, úgy azt sem tudom pontosan előre, mi fog történni ebben a két és fél órában. Azon múlik nagyrészt, hogy mi lesz az, ami éppen akkor a résztvevőket foglalkoztatja.

Műhelyvezető: Cziboly Ádám

A drámairodalomban és a színházi előadásokban gyakran felbukkanó levél funkcióit, lehetőségeit járja körül az interaktív foglakozás, melynek első felében a drámairodalom és a történelem híres leveleivel, majd a részvevők által írt levelekkel foglalkozunk és játszunk.

Hogyan változott a levelek formája és tartalma, közvetítési módja? Mi is egy nyílt levél?

Hogyan válik színházi jellegű aktussá egy nyílt levél felolvasása?

A lehetséges tartalmak, fogalmazási, formai, nyelvi követelmények, kézbesítési, közlési lehetőségek megismerése után a résztvevők megírhatják és előadhatják saját nyílt leveleiket.

A különböző generációk szóbeli és írásbeli kommunikációs lehetőségei, a közéleti megszólalás és szerepvállalás kérdéseivel is foglalkozunk.

Kiindulópontjaink I.L. Caragiale román drámaíró Elveszett levél című vígjátéka és a Milo Rau által kezdeményezett (lásd erről: https://www.europeantheatre.eu/news/sign-the-open-letter-resistance-now-free-culture), valamint Andrei Șerban által írt nyílt levelek (lásd erről: https://jatekter.ro/andrei-serban-szinhazi-es-operarendezo-nyilt-levele/).

Műhelyvezető: Albert Mari

Ami a szívén, az a száján. » Vigyázz, a szádra lépnek! » Ne szólj szám, nem fáj fejem…

Van, hogy csendre intenek minket, és van, hogy mi cenzúrázzuk magunkat.

Sőt, előfordulhat, hogy valamivel határozottan nem értünk egyet, ugyanakkor (még) nem vagyunk képesek szavakkal kiállni ellene.

A kiállás tette tud olyan erős lenni, mint egy felszólalásé.

Állni mozdulatlanul egy olyan helyen, amit megfosztottak attól, hogy mindenkié legyen – politikai tett. Megfigyelni és felülírni a közterek által keltett testérzeteinket, szomatikus aktivizmus. Ugyanígy a társadalmi koreográfiák (a sorbanállástól, a koccintáson át, az ünnepségeken bemutatott táncokig) a társadalmi rend esztétikai megnyilvánulásai és azok közvetlen testbe ültetése.

A workshop során kipróbálhatod:

• a testérzet-alapú döntéshozást – testtudati gyakorlatokon keresztül
• saját mozgáspreferenciáid gyakorlását – mozgásos szabályjátékokkal
• együttmozgást, közelséget és érintést – a szociális jelentésrétegek tudatában, mégis zárójelbe téve azokat
• szavak nélküli tárgyalást és szándékütköztetést – páros és csoportos kompozíciós gyakorlatokban.

Műhelyvezető: Szemessy Kinga

Mitől működik egy politikai akció? Milyen szerep juthat művészeti módszereknek a társadalmi változásban? Hogyan fordulhat át a politikai szorongás kreatív cselekvésbe? Hogy hogyan tehetjük a haragot az elnyomás elleni küzdelem hatékony eszközévé? Milyen alapelvekre, taktikákra, elméletekre támaszkodnak az ellenállás eszközei?

A műhely a Gyönyörű küzdelem (Beautiful Trouble) című könyvre épül, amely a kreatív politikai cselekvésről szól, és arról, hogyan tudjuk a kreativitást, a játékot és a művészetet a szerveződés eszközeként használni.

A Közélet Iskolája műhelyfoglalkozását Seres Lili és Szabó Márton vezetik.

Hol jelennek meg az életünkben hatalmi helyzetek? Vannak-e cselekvési alternatíváink? Miért, mi ellen és milyen eszközökkel harcolunk? Milyen konkrét vagy szimbolikus tetteknek van értelme? Mikor kell feladni vagy stratégiát váltani? Milyen kis hétköznapi helyzetekben érhető el valós változás?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Trafó részvételi színházi műhelye, a Gondolat Generátor által fejlesztett vitaszínházi előadáson.

A színpada fórummá alakul, ahol színházi jelenetek és azokhoz kapcsolódó megosztó állítások mentén invitálunk benneteket közös gondolkozásra és arra, hogy osszátok meg véleményeteket és ötleteiteket az elnyomó hatalommal szembeni ellenállásról és annak lehetséges formáiról.

Alkotók:

Színészek: Bárnai Péter, Lukács Andrea, Milovits Hanna, Molnár Dávid Márk

Írták: Az ellenállás gyakorlatai c. alkotópályázat nyertes pályázói

Dramaturg: Hajós Zsuzsa

Szakmai konzulens: Aradi Fanni, Bauer Flóra (Közélet Iskolája)

Rendezők és facilitátorok: Kocsonya Zsófi, Szepes Anna

Albert Mária (1968., Marohévíz), erdélyi magyar egyetemi oktató, fordító, szerkesztő. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát angol-román szakon, majd a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktori fokozatot. A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa.

Cziboly Ádám a Nyugat-Norvég Egyetemen (HVL) a dráma és az alkalmazott színház professzora. Több tucat nemzetközi K+F projekt vezetője volt a dráma és a színházi nevelés területén. Ő kezdeményezte és vezette a tizenkét ország részvételével zajló DICE kutatási projektet, amely az első nemzetközi mélyreható kutatás volt a dráma hatásáról az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáira. Két kulcsfontosságú magyar kézikönyv vezető szerzője a színházi nevelés és a színházpedagógia területén.

Szemessy Kinga Linzben élő magyar táncos, koreográfus, táncantropológus, aki Budapesten alapító tagja a SVUNG Kutatócsoportnak, a Szendvicsbár közösségi térnek és a Szomatikus Oktatásért és Mozgásért Egyesületnek. Jelenleg Salzburgban dolgozik a Mozarteum Egyetem Akalmazott színház MA szakán, illetve a Wissenschaft & Kunst egyetemközi intézet „Társadalom és fenntarthatóság” munkacsoportjában, mindemellett pedig szabadúszó művész és kutató.