KARÁCSONYOZZATOK VELÜNK,
VAGY ÚSSZATOK HAZA
KARÁCSONYOZZATOK VELÜNK,
VAGY ÚSSZATOK HAZA
Írta és rendezte: KINCSES RÉKA
ONLINE MŰSORFÜZET
Mindig nagyon érdekelt, mi van azon túl, amit ismerek. Éppen ezért máig csodálkozom, ha azt látom, hogy valaki minden elvágyódás nélkül leél egy életet ugyanabban az utcában. Mint például az anyukám.
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Berlinben élő film- és színházi rendező, író, forgatókönyvíró.
2006-ban végzett a Deutsche Film- und Fernsehakademie (dffb) filmrendező szakán, Berlinben.
2014 óta a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen (UAT), a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karán, a berlini MET Filmschool meghívott tanára.
Filmjei
Szülödföld, szex és más kellemetlenségek – rendező (2015)
Balkán bajnok – rendező (magyar dokumentumfilm, 87 perc, 2006)
Színházi munkái
Furios! – rendező, Heimathafen Neukölln Berlin, 2023.
Madre – rendező, Heimathafen Neukölln Berlin, 2022
Zuhause – dramaturg, rendező, Heimathafen Neukölln Berlin, 2021
Borderline – író, rendező, Yorick Studio, Marosvásárhely, 2019
Nem vagyok Miriam! – rendező, Vígszínház 2018.
A megmentő – író, Láthatáron Csoport, Budapest, 2017.
A Pentheszileia Program – író, rendező, Vígszínház, Budapest, 2016.
Romo Sapiens – rendező Alina Nelegaval, Heimathafen Neukölln Berlin, 2015
Double Bind – rendező Alina Nelegával, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, 2014.
A megmentő – író, Ariel Színház, Marosvásárhely, 2013.
LUJZA:
Lófasz Karácsony.
A karácsony egy olyan esemény a családok életében, amely a családi hovatartozás-tudat minőségére hatással van, de még nem látjuk ennek a kölcsönhatás-folyamatnak a mélyszerkezetét, pontos dinamikáját. Nem tudjuk, hogy a karácsony milyen szerepet játszik a család patológiájában, milyen szerepet játszhat az identitás-fenyegetettség (…) és a családi, párkapcsolati krízisek fejlődéstörténetében.
Elblinger Csaba: Identitás-konfliktus a karácsonyfa alatt
GÉZA:
Látod Filip? Ilyen a magyar karácsony. Ungarische Weihnachts, ungarische Wirtschaft.
A családi rituálék hatásmechanizmusait elemző tanulmányok szerint például a családi ünnepek, ceremóniák mindig több olyan közvetlen szituatív jellemzőt, kontextuális támpontot is tartalmaznak (pl. ünnepi interakciók, résztvevők köre, maga az ünneplés célja, családi fotók, tárgyak, stb.), melyek óhatatlanul a családi azonosulások különböző aspektusaira, valamint a tágabb kultúrával való azonosulási folyamatokra irányítják a figyelmet.
Elblinger Csaba: Identitás-konfliktus a karácsonyfa alatt
FILIP:
Ne fece…fecekedjetek! Kárácson ván! Holnap menni vele Weihnachtsmarkt… a karácsony markt, vásár. Te is jössz!
Ez akár a premissza része is lehet: azt állítjuk, hogy a politikai hovatartozás kevésbé individuális döntés, mint hinnénk, sokkal inkább családi minták, kollektív folyamatok hatása alatt állunk. Ezért ha meg szeretnénk érteni, miért alakul egy társadalom egy bizonyos politikai irányba, akkor nem szabad a tömegek pszichológiáját figyelmen kívül hagyni. A tömegek pszichológiája meg bizonyos mértékben az egyének pszichológiájából tevődik össze. A családi és a társadalmi traumák összekapcsolódnak, és komplex rendszereket alkotnak. Ezért tudunk eljutni a személyesen át a kollektívhez, és fordítva.
Kincses Réka: Kollektív társadalmi traumák próbafolyamatban (doktori disszertáció, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, 2023)
CSÖPI:
Jaj, de szép ez a német nyelv. Mint a gépfegyver ropogása.
(…) minden kulturális ünnep magában hordozza az adott kultúra ellentmondásait és feszültségpontjait is. Egy kulturális közösség hiedelmeinek, ideáinak és értékeinek esetleges ellentmondásai, válsága és az ebből fakadó önmeghatározási nehézségek az ünnepi rituálékban is választás elé állítják és állásfoglalásokra késztetik az ünneplőket.
Elblinger Csaba: Identitás-konfliktus a karácsonyfa alatt
CSÖPI:
Ezek a németek, mind Sumáher. Úgy mennek ezek az autópályán. Nem csoda, hogy megnyerték a második világháborút. Win second háború, puff-puff. (…) Van aki, ha veszít, akkor is nyer.
Az identitás a személyes azonosság és folyamatosság szubjektív érzésének a megléte, amely egy közös világkép azonosságában és folyamatosságában való hittel párosul…
E. H. Erikson
LUJZA:
Én nem vagyok német!
HOVATARTOZÁS, IDENTITÁS
Egy személy vagy közösség önmagához való viszonyulását, az önmeghatározást jelenti. Az identitás fogalma szorosan összekapcsolódik az egyén vagy csoport érzetével saját személyiségéről, hovatartozásáról, értékrendjéről és kulturális hátteréről. Az identitás formálódása során fontos szerepet játszik a társadalmi kontextus, a család, barátok, oktatási intézmények és más társadalmi szereplők hatása.
GÉZA:
(…) attól, hogy valaki egy erdélyi kisvárosból elköltözik Berlinbe, még nem lesz berlini.
Ich hab gemacht (német) [ejtsd: ikh hab gemaht]
Én készítettem
Ich liebe dich / Ich liebe dich nicht (német) [ejtsd: ikh líbé dikh, ikh líbé dikh nikht]
Szeretlek / Nem szeretlek
•••
tájön, szlájszön
angol ragozást imitáló román és angol eredetű szavak, mindkettő a vágást, szeletelést jelenti
Hungarian Protest for school (angol) [ejtsd: hangériön proteszt for szkhul]
a rendszerváltás utáni tüntetésekre utal, a Sütő András vezette békés gyertyás-felvonulás, ahol 100 000 magyar, gyertyával és könyvvel a kezében vonult fel a kisebbségi jogokért és a magyar iskoláért
Marriage for paper (angol) [ejtsd: meridzs for péjpör]
névházasság
•••
survivre dans le désert (francia) [ejtsd: szührvivré dan lé dezerh]
túlélni a sivatagban
Réfugié (francia) [ejtsd: refüzsé]
menekült
Application (francia) [ejtsd: áplikászion] – aplicație (román) [ejtsd: áplikácijé]
kérvény, jelentkezés
•••
Zakuszka (szláv eredetű szó)
Erdélyben népszerű, kenyérre kenhető eledel, az ajvárhoz hasonlít, padlizsán, húsos paprika és paradicsom
Vineta (román jövevényszó)
padlizsán
Debara (román-francia jövevényszó)
gardrób, ruhák tárolására fenntartott kisebb helyiség
punga (román jövevényszó)
nylonból készült tasak, szatyor
lapító
erdélyi szó, jelentése: vágódeszka
Cum se zice? (román) [kum szé zicsé]
Hogy mondják?
Calomnie (román) [ejtsd: kálomnijé]
rágalmazás
Gâscă îngâmfată (román) [ejtsd: güszkő üngümfátö]
beképzelt liba
•••
Ceaușescu, Nicolae Ceaușescu (román) [ejtsd: Csjáusészku]
a Román Kommunista Párt vezetőjeként Románia vezetője 1965-től 1989-es kivégzéséig
Securitate (román) [ejtsd: szekuritáté]
román titkosszolgálat, a román állami szervek együttese, amelynek feladata a kommunista állam társadalmi-gazdasági és politikai rendszerének védelme volt
Vatra, Vatra Româ (román) [ejtsd: Vátrá Romünjászkö]
román szélsőjobboldali nacionalista mozgalom és egyesület, amely 1990. február 7-én alakult Marosvásárhelyen. Célja megmenteni a „saját hazájukban üldözött” románokat a magyar „hordáktól”. Megalakulásában egykori Securitate-tisztek működtek közre.
Szamizdat
engedély nélkül kiadott nyomtatvány a kommunizmusban; illegális politikai irodalom
Migráns tévé
a bevándorlási hullámról erőteljesen jobboldali véleményt megfogalmazó, Erdélyben is sugárzott magyar csatornák
Nem tudom
Ich weiss es nicht
mit eszik rajtam.
Úgy érzem
Ich fühle
Tán nem vagyok elég férfias,
elég szenvedélyes alkat.
A szemem
Meine Augen
vizenyős kék,
színtelen vagyok, sovány
nem túl élénk.
Egy karót nyelt német,
nem szépítsük tényleg
bébi, bébi, béjbi ezek tények.
(részlet a darab korábbi változatából)
NEMZETI IDENTITÁS
egy adott állam területén kisebbségben élő olyan népcsoport, amelynek tagjai nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama (anyaország), illetve amely területi autonómiát élvez. A nemzeti kisebbségeket az etnikai kisebbségekkel együtt összefoglalóan nemzetiségeknek nevezik.
GÉZA:
Egyszer az alapokat szeretném elmagyarázni, hogy értsed (…) Szóval, mi magyar kisebbség vagyunk Romániában.
az anyaországgal rendelkező nemzeti kisebbségek
VAGY
az anyaország nélküli nemzeti kisebbségek
•••
a migráns (bevándorló) nemzeti kisebbségek
VAGY
autochton (őslakos) nemzeti kisebbségek
•••
Anyaországgal rendelkező, autochton nemzeti kisebbségek:
• a kurdok Irakban
• az elzászi (Svájc) vagy dél-tiroli (Olaszország) németek
• a magyarok Romániában
GÉZA:
És ezt jegyezd meg egy életre, hogy Bukarest ist nicht Budapest!
A KETTŐS IDENTITÁS
(…) a nemzeti identitás egymást kiegészíteni és pótolni képes elemeiből áll, s változó erőséggel, de egyszerre köti az etnikai alanyt mindkét irányba, annak ellenére, hogy mindkét identitástudatba alapvetően belekódolt elem a másság és az exkluzivitás
CSÖPI:
Ha akarnám, a lakosság felét ki tudnám irtani. Van annyi cián a toxilaborban. Az egész sajtó azzal lenne tele, hogy egy őrült néni megmérgezett egy kisvárost.
A romániai magyarok a kisebbségi magyarok legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége (2021-es népszámlálás szerint 1 002 151 fő), akik a történelmi Erdély területén élnek.
Vagy Budapesten.
Vagy Londonban.
Vagy Bécsben.
Vagy Berlinben.
BERLIN
Összlakosság: 3 576 873
2018 decemberében Berlin lakosai közül 748472 nem német nemzetiségű volt, valamint további 528498 német állampolgár tekinthető migrációs hátterűnek, azaz a két szülő közül legalább egy 1955 után telepedett le Németországban.
Berlin külföldi lakosai megközelítőleg 190 különböző országból származnak.
A 15 év alatti lakosoknak mintegy 48%-a migrációs háttérrel bír.
CSÖPI:
A mi kaukázusi génjeink nem bírják ezt a nedves német időjárást.
Kattints, és hallgasd meg a dalt →
Alles is bunt, laut und blinkt
Stadt voller Affen ist voll und stinkt
Smog in den Lungen, bin drauf und grins’
Ich steige auf ein Haus und ihr hört mich singen
Alles ist bunt, laut und blinkt
Stadt voller Affen ist voll und stinkt
Wir feiern ohne Grund, komm, rauch’ und trink’
Die Party ist gelungen, wir sind taub und blind
In einer Stadt voller Affen ist es laut und stinkt
Alles blinkt, man wird taub und blind
Wir feiern ausgelassen, ich rauch’ und trink’
Affen feiern, auch wenn sie traurig sind
Minden színes, hangos és villogó
A majmok városa zsúfolt és bűzlik
Szmog a tüdőkben, jó a cucc, felnevetek
Felmászok egy háztetőre, halljátok az énekem
Minden színes, hangos és villogó
A majmok városa zsúfolt és bűzlik
Nem kell ok az ünnepléshez, cigi és pia, gyerünk,
süketek és vakok vagyunk, a buli jól sikerült,
Egy majmokkal teli város hangos és büdös
Minden villog, megsüketülsz és megvakulsz
A bulinak nincs vége, cigi, pia, cucc
A szomorú majmok mindig ünnepelnek.
A német férfi szerelme tágas öröklakás
világos és tiszta, kicsit üres talán
Jó helyen van, múzeum, kávézó is közel
S csupán pár perc a kitűnő munkahely.
(részlet a darab korábbi változatából)
A DÍSZLETRŐL
Romániában a beton gyakran a kommunizmus szimbólumaként értelmezhető, ahol a modern építészet a hatalmi rendszer által megszabott szigorú kereteken belül alkothatta meg a formát. Ez a fajta beton-esztétika a Ceaușescu-mindennapok ridegségének, brutalitásának, kiszolgáltatottságának szimbólumává vált.
Németországban a beton az újjáépítés és a továbblépés eszköze. A beton ebben az összefüggésben nem csak építőanyag, hanem az erőt és a kitartást szimbolizálja a lebombázott német városok rekonstruálásában.
Sós Beáta, díszlettervező
MAROSVÁSÁRHELY
…egy szar kisváros, egy szar országban…Egy olyan hely, ami nem is látszik a térképen, nem is érdekelt senkit, azokat a legkevésbé, akik benne laktak, ők mind úgy érezték, hogy a világnak nincs szüksége rájuk, és ők, a jelentéktelen város jelentéktelen lakói, a jelentéktelen országukkal együtt, máról holnapra akár el is tűnhetnének, mert azt soha senki az égvilágon nem venné észre…Itt nem kezdődtek nagy forradalmak, csak padokkal verték szét egymást az itt élő népek egy szép márciusi napon. Nem születtek nagy felfedezések vagy híres írók, igaz, egy volt, akinek itt ütötték ki a szemét egy etnikai verekedésben. Itt nincsenek egyedi tájak, csak a műtrágyagyár tornyai ékeskednek a kommunizmus emlékét őrizve. Nem emlékszik senki természeti csodára, nem jelent meg senkinek Szűz Mária és nem gyártottak híres autókat. Divat sem indult innen, sőt, soha meg sem érkezett ide, de még igazi nagy katasztrófák sem történtek, csak egy árvíz a hetvenes években, de azt is hamar elfelejtették az emberek. Ebben a városban nem tört ki éhínség, nem történt semmi, amit érdemes lett volna megjegyezni…
Részlet az előadásból
Fotó: Marovásárhely, Azopan archívum
Székely-Vásárhely, a „virágok városa”
Románia legnagyobb számú magyar lakossággal rendelkező városa.
Kulturális és egyetemi központ: két nagy múltú felsőoktatási intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (volt Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem) fontos központjai a magyar diákéletnek
A város művészeti szempontból is fontos szerepet játszik, több magyar nyelvű színháza van (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat, Stúdió Színház, Ariel Ifjúsági és Bábszínház, Yorick Stúdió, Spektrum Színház, Maros Művészegyüttes), a Kultúrpalota épületében működik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, és több képzőművészeti galériája is van a városnak.
Marosvásárhelyen született:
Tompa Gábor színházi rendező, Visky András író, drámaíró, dramaturg, Kiss Csaba író, drámaíró, Bartis Attila író, Béres Attila színházi rendező, Dragomán György író, Tisza Kata író, Székely Csaba író, drámaíró, Keresztes Ildikó énekesnő
Híres marosvásárhelyi polgárok:
Aranka György, Bolyai János, Bolyai Farkas, Teleki Sámuel, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, Sütő András, Jánosházy György
FEKETE MÁRCIUS (1990)
Az 1989-es román rendszerváltás után közvetlenül, 1990. március 19-21. között Marosvásárhely főterén lezajlott román-magyar interetnikai zavargás, amelynek 5 halottja és megközelítőleg 300 sebesültje volt.
Az eseményekkel igazolták az egy héttel később megalakult Román Hírszerző Szolgálat létjogosultságát, így visszahelyezve a hatalomba a Securitate embereit.
Az elítéltek között magyar és roma származású lakosok voltak, román nemzetiségűeket nem zártak be.
A Fekete március katalizátora volt az Erdélyben tömegesen beinduló kivándorlási hullámnak, amely a magyar lakosság drasztikus csökkenéséhez vezetett.
Ma napig nincsenek felelősségre vonva a pogrom hátterében álló szervezetek és személyek, és nem történt valódi feloldozás a két nemzet között.
A MAGYAR LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA MAROSVÁSÁRHELYEN:
1910 – 98%
1948 – 74%
1956 – 77%
1966 – 71%
1977 – 64%
1977 és 1992 között nincsenek népszámlálási adatok
1992 – 51%
2021 – 35%
Fotó: Azopan archívum
PATRICE ÉMERY LUMUMBA
MOBUTU SESE SEKO
Patrice Émery Lumumba (1925. július 2. – 1961. január 17.) afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Művelt, tanult és intelligens politikus volt, ő vezette át Kongót a gyarmati sorból a független államok közé. Mérsékelt baloldalisága miatt azonban a Nyugattól nem kapott segítséget országa talpra állítására, ezért a szovjetekhez fordult. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok és Belgium által támogatott Mobutu Sese Seko (teljes nevén Mobutu Sese Seko Nkuku Ngbendu wa Za Banga), az ország későbbi véreskezű diktátora előbb megpuccsolta, majd belga zsoldosok segítségével kivégeztette, kiváltva ezzel az egész világ közvéleményének megdöbbenését. A nyugati nagypolitika azonban ezután is Mobutu mellett maradt, és az ország gazdasági és társadalmi szabadságának lehetősége szertefoszlott.
CSÁKÁNYI ESZTER – CSÖPI
Hazakísértek a gömbvillámok!
SZANDTNER ANNA – LUJZA
Víz tartotta, / Nap érlelte, / Kedves Föld, Kedves Víz, / kedves Nap, / Tőled létünk mindent kap.
ZNAMENÁK ISTVÁN – GÉZA
Vannak fontosabb dolgok is, mint minduntalan átkapcsolni a rettenetesbe.
BONA DYSSOU – LUNA
Don’t fall down in a German apartment – it’s deadly dangerous!
MESÉS GÁSPÁR – FILIP
Nyárson üvöltözés meztelen felsőtesttel, így akarok élni!
CSÖPI:
Karácsonyra csak kell egy kis kocsonya.
Hozzávalók (6-8 személyre):
♦ 2-2,5 kg kocsonyahús (a disznó fejrésze, orra, körmök, fül, farok, bőrdarabok bőven)
♦ 1 hagyma
♦ 1 fej fokhagyma
♦ 15 szem fekete bors
♦ só
Elkészítése:
A kocsonyának való darabokat forró, majd hideg vízben több léből is átmossuk. Belerakjuk egy nagyobb fazékba, hozzátesszük a hagymát, a fokhagymát, a szemes borsot, rátoltunk annyi hideg vizet, amennyi ellepi (4-5 liter), enyhén megsózzuk, és főni tesszük. Vigyázzunk, hogy ne forrjon lobogva, hanem csak lassan, gyöngyözve, mert ha nem, nem lesz szép tiszta. A tetején képződő habot leszedjük. Addig főzzük, amíg a hús könnyen leválik a csontokról, ez 4 órát is igénybe vehet. Amikor a hús teljesen megpuhult, a levéből próbát veszünk, 2-3 evőkanál levet egy kistányérban hidegre teszünk, ha megköt, a kocsonya elkészült. Ekkor a húst kiszedjük, kicsontozzuk, a levét ülepedni hagyjuk. A kicsontozott húsdarabokat, a bőröket szétosztjuk tányérokba, kisebb tálkákba. A leülepedett levet szűrőbe tett gézdarabon át a tányérokban lévő húsra szűrjük. A tányérokat hideg helyre visszük, ahol a kocsonya néhány óra alatt megdermed. Ha jól sikerült, akkor a kocsonyánk átlátszó és keményen rezgő. Pirospaprikával megszórva, hagymával tálaljuk.
JÓ ÉTVÁGYAT!
Az “identitás”, “nemzeti ”, “kettős identitás” internetes meghatározásai, Berlin lakosságának adatai az internetről (Nonprofit média internetes értelmező szótár és Wikipédia)
Részletek Elbringer Csaba pszichológus, családterapeuta „A családi rituálék szerepe a családi identitás konstrukcióban” (2013) és “Identitás-konfliktusok a karácsonyfa alatt” (2011) című értekezéseiből
Részletek Kincses Réka doktori dolgozatából (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, 2023)
Részlet Kincses Rékával készült online interjúból a Helyőrség oldalán
Peter Fox Stadtaffe c. számának dalszövege
Részletek a “Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza” jelenlegi és korábbi verzióiból
Az igazi kocsonya recept az erdko.ro online erdélyi recepteskönyvből
KARÁCSONYOZZATOK VELÜNK, VAGY ÚSSZATOK HAZA
Szandtner Anna, Csákányi Eszter, Znamenák István, Mesés Gáspár m.v., Dyssou Bona m.v.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Dramaturg: Pálffy Zsófia, Enyedi Éva
Díszlet: Sós Beáta
Jelmez: Kálmán Eszter
Zene: Matisz Flóra Lili
Fénytervező: Guti Tivadar
Asszisztens-ügyelő: Veres Emőke
Súgó: Kanizsay Zita
Írta és rendezte: KINCSES RÉKA
Bemutató: 2024. március 7.
Örkény István Színház Nonprofit Kft.
Felelős szerkesztő: Mácsai Pál
Szerkesztette: Pálffy Zsófia, Enyedi Éva
Előadásképek: Horváth Judit
Plakát: Nagy Gergő
PDF műsorfüzet, grafika: Bíró Árpád Levente
Online műsorfüzet: Hudáky Rita
2024