Szép Ernő: Az aszfaltbetyár

(kuplé)

Betyár vagyok, fővárosi,
Nem pedig vidéki,
Az aszfalton betyárkodok,
Az istenét néki!
Bogár Izor becsületes nevem,
A lapokból ismerik elegen.
Váci-utcán télen-nyáron,
Az aszfaltot én elállom,
És a nőket inzultálom,
Inzultálom.

Betyárélet, betyárélet,
Aszfaltbetyárélet…
Megszólítom, hogyha látom,
A fehércselédet.
Hej de siker ezt nem koszoruzza,
A betyár a rövidebbet húzza:
Hogyha a nők előtt termek,
Nem imponál ez a termet,
A gyenge nők pofonvernek,
Pofonvernek.

Rosszul megy szegény betyárnak
Most ezen a téren:
Sulyos testi sértésekkel
Tele vagyok kérem.
Ahány hölgynek kivánok jónapot,
Ugyanannyi nehéz pofont kapok,
Szemem a szikrát ugy hányta,
Mint a villamos ivlámpa,
Felnyakalt már minden lányka,
Minden lányka.

Ötvenezer pofont kaptam
Kérem szépen máig,
Ezt a mesterséget arcom
Nem birja sokáig.
Megdöbbentő, ahogy velünk bánnak,
Kérvényt irok Boda kapitánynak:
Főkapitány úr, esengem,
A brutális hölgyek ellen
A rendőrség védjen engem,
Védjen engem!

(1908)