… Íróként csatlakozott hozzájuk William S. Burroughs. A mű alapját Weber A bűvös vadász című operája adta. Az ősbemutatót 1990. március 31-én Hamburgban, a Thalia Theaterben tartották, majd október 9-én Párizsban a Théâtre du Châtelet-ben is bemutatták. Az előadásban a prózai szövegek németül hangzottak el, de a dalokat angolul énekelték – Waits kikötésének megfelelően. Az angol nyelvű premierre 1998-ban került sor Kanadában, majd 1999-ben New Yorkban. Ezután Tom Waits tíz évig nem engedélyezett újabb bemutatót. A tilalom lejártakor, 2009-ben, a Nemzeti Színházban Ascher Tamás rendezte meg az előadást felolvasószínház, vagyis ez esetben szcenírozott koncert formájában. Ezen az egy alkalmon kívül az előadást Magyarországon még nem játszották. 

Robert Wilson→ 1941-ben született Texasban. Festészetet, majd belsőépítészetet tanult, a színházat is a képzőművészeti munka folytatásának tekinti. Színházi eszménye, amit “képszínháznak” is szokás nevezni, leginkább a Wagner óta újra és újra felbukkanó Gesamkunstwerk-hez kapcsolható, amely az összes művészeti ágat egyenrangú elemnek tekinti egy alkotás során. Korai művészetében a prózai szövegnél és az írott drámánál fontosabbak voltak számára a képek, Heiner Müller szerint azért, mert Amerikában olyan soknyelvű a lakosság, olyan sok a bevándorló, hogy nem a szavakkal érdemes kommunikálni velük. Később, azonban, Wilson Európába települése óta már gyakrabban dolgozik a hagyományos opera- és drámairodalom műveivel is. De bármi is adja az előadásai alapját, Wilson a szöveget többnyire nem arra használja, hogy kijelölje a témát, kifejtse a cselekményt, tolmácsolja a szereplők és ezáltal az író gondolatait a világról. Számára fontosabb a formai szempontok szerint konstruált montázs, előadásaiban a jelenetek asszociatívak, a nézőt a hétköznapi világból inkább az álomképek világába szeretné repíteni. 

Robert Wilson honlapja: https://robertwilson.com/

Thomas Alan Waits→ 1949-ben született Kaliforniában. Egyik kritikusa, G. Greff szerint a hangja olyan, „mintha Bourbon-whiskys tartályban áztatták volna, majd a füstölőben lógatták volna néhány hónapig, és végül a füstölőből kihozván áthajtottak volna rajta autóval.” Zenéjének sokszínűségére jellemző, hogy az „alternatív” és a „folk” kategóriában is nyert Grammy-díjat→, blues, jazz és varieté-elemek keverednek a zenéjében. A hetvenes években inkább érzelmes hangvételű dalokat komponált, a nyolcvanas években jellegzetes kocsmazenét, a kilencvenes évektől pedig inkább a zenei kísérletezés vonzza. 

Tom Waits honlapja:http://www.tomwaits.com/→

Tom Waits énekli a The Black Rider dalait: itt→

Az ősbemutató tapsrendje után, a színpadon Tom Waits elénekli a The Black Rider című számot, Faláb dalát: itt → 

William S. Burroughs→ 1914-ben született Missouriban és 1997-ben halt meg Kansas-ban. Első írása 15 évesen jelent meg az iskolaújságban. A Harvard Egyetemen szerzett diplomát, később Bécsben volt orvostanhallgató. Már korai éveiben kapcsolatba került a drogokkal, a beat generáció egyik kiemelkedő alakja volt, műveinek nagy része önéletrajzi ihletettségű, sokat merített ópium-függőségének tapasztalataiból. Különös véletlen, hogy életében a Black Rider végkifejletéhez kísértetiesen hasonló helyzetbe került: részegen a feleségével Tell Vilmos-játékot játszott és a golyó a feleségét találta el, így feltételezhető, hogy a The Black Rider szövege egyfajta vezeklés, a lelkiismeretfurdalás enyhítéseként. 

Burrouhs honlapja: https://realitystudio.org/→

A Black Rider történetének alapját Weber 1821-ben bemutatott A bűvös vadász című háromfelvonásos operája adja, aminek az alapját pedig a Das Gespensterbuch (Kísértetkönyv) című könyv egyik története adja. 

Csehországban→, 1710→-ben lefolytattak egy bűnügyi tárgyalást, melyben A bűvös vadász történetének néhány eleme lepte meg a különös esettel foglalkozó bíróságot. A tárgyalás jegyzőkönyvének kivonata egy régi könyvben található, melynek címe Értekezések a szellemek világáról. Ez a történet széles körben ismertté vált, népmeseként terjedt el és lassan kiegészült újabb elemekkel, például egy látomásokkal küzdő költő, Georg Schmidt figurájával. Az így továbbfejlődött történet végül bekerült abba a fantasztikumokat tartalmazó gyűjteménybe, melyet Johann August Apel→ és Franz Laun→ állítottak össze Kísértetkönyv címen. A bűvös vadász meséjét tartalmazó novellát August Apel írta. 

Apel novellájának rövid tartalma: Wilhelm írnok korábban vadász volt. Vissza szeretett volna térni régi mesterségéhez, hogy a fővadász lányának kezét elnyerhesse. Ezt a lány, Kätchen is jó szívvel fogadta, Wilhelmet azonban elkerülte a vadászszerencse. Egy falábú zsoldos rábeszélte, hogy öntsön ki 63 golyót éjfélkor a keresztútnál. Wilhelm szót fogadott és a bűvös golyókkal indult a próbalövésen. Golyója halálra sebezte Kätchent. A lány szüleit megölte a bánat, a szerencsétlen vadász pedig a tébolydában fejezte be életét.

Az opera szövegkönyvének megírásakor Johann Friedrich Kind→ teljesen szabadon kezelte Apel szövegét. Az ő átköltésében a zsoldos szerepét Gáspár vette át, aki maga is pályázik a lány kezére. És a történetben megjelent a sátán is. A keresztútból Farkas-szakadék lett, és a 63 golyóból 7. És bár a próbalövéskor az ifjú vadász golyója a szerelmét találja el, de ebben a pillanatban Gáspár is élettelenül terül el, egy szent remetének köszönhetően pedig végül a lány magához tér és Gáspár hal meg.

Sok száz évvel ezelőtt, amikor az öreg Kuno, Bertram felmenője még fiatal fiú volt, vállalkozott arra, amire senki más: kilőtte a szarvast, amire egy Vadorzót kötöttek, és így a Vadorzó megmenekült.

Így Kuno elnyerte a Hercegtől a főerdészi címet. Ám a lövéshez az Ördög adta neki a puskát, amiért Kuno cserébe semmit sem fizetett. Ezért azóta sem tud meghalni, várja, hogy valaki megváltsa a lelkét. Ott él évszázadok óta az erdész-dinasztia házában és tanácsaival segíti leszármazottait. 

Wilhelm, az aktakukac könyvelő beleszeret az erdész Bertram lányába. A házassághoz be kell bizonyítania, hogy vadászként is megállja a helyét –, csak így nyerheti el a lány apjának jóváhagyását. Pláne, hogy Bertram Robertnek, a tökös vadásznak szánja Kätchent. 

De Wilhelm tollhoz és nem puskához szokott: pocsékul lő. Hiába a szerelem, házassági esélyei egyre csökkennek.

Egy nap azonban minden megváltozik: Wilhelm varázsgolyókat vesz egy sánta idegentől és ettől kezdve minden lövése talál.

A család megnyugszik, Kätchen boldog, bár néha rémálmok és baljós érzések gyötrik.

Wilhelm ismét vadászatra indul, ám ez alkalommal egyetlen lövés sem sikerül – kifogyott a varázsgolyóból.

Robert, a rivális számára eddig is gyanús volt Wilhelm sikere, és amikor kilesi Wilhelm kétségbeesett próbálkozásait, gyanúja beigazolódik.

Ráadásul, mikor Wilhelm dühében a levegőbe lő, épp Kätchen libáját találja el.

A család éppen az esküvőre készül, amikor megjelenik az árulkodó Robert és Wilhelm a libával.

Az apa ismét Wilhelm ellen fordulna, de megérkezik a Herceg követe a hírrel: Wilhelm ősi szokás szerint bebizonyíthatja rátermettségét, ha lelő egy fehér galambot. Ha kiállja ezt az utolsó próbát, kinevezik főerdésznek, és a házassága útjában sem állhat semmi.

Wilhelm varázsgolyóért könyörög. Faláb ad neki még egy golyót, ám azt Wilhelm már nem irányíthatja: a lövés a galamb helyett Kätchent találja el.

Wilhelm megbolondul, Kuno pedig kiszabadul az évszázadok óta tartó rabságból.

A következő évadban Robert Wilson, Tom Waits és William S. Burroughs zenés darabját, a The Black Ridert fogod rendezni. Magyarországi ősbemutató lesz, egy szcenírozott koncertelőadás volt belőle a Nemzeti Színházban 2009-ben, Ascher Tamás rendezésében. Új műfaj jelenik meg ezzel a darabbal az Örkény nagyszínpadán?

Igen. Sok előadásunkban van zene, sőt, volt már hasonló előadás is nálunk, például a Jógyerekek képeskönyve – egyébként a Tiger Lillies szerintem sok szempontból közel áll a Tom Waits-féle zenei világhoz –, de olyan mű, amelynek a zenei anyag alkotja a dramaturgiai vázát és műfaját tekintve klasszikus zenés darab, olyan még nem volt. Ez egy opera, a kocsmazenét ötvözi az operai zenés szerkezetekkel, és nagyon érdekes a hangzásvilága.

Próza nincs is benne?

De, vannak benne prózai jelenetek is. A történet A bűvös vadász parafrázisa. Nagyon izgalmas, ahogy az európai kultúra egyik fontos meséje átemelődik az amerikai kultúrába, egy egészen más közegbe. A kicsit lebegő, metaforikus európai történetből egy sokkal földközelibb, nyersebb sztori lesz. Nyilván nehéz vállalás, mert az ősbemutató, amit Robert Wilson rendezett, kultikus előadás volt, Wilson nagyon jellegzetes, brutálisan erős esztétikájával megfejelve. Tehát van ebben kihívás is, ezt meg kell lépnünk, létre kell hoznunk a saját mitikus világunkat. Fontos számomra, hogy a darab nem jelent még meg a hazai színházi palettán, viszont kockázatos is, mert Tom Waits nem engedi lefordítani a dalokat. Angolul kell énekelni, és akárhogyan beszélünk is angolul, az mindig olyan lesz, ahogyan mi beszélünk angolul. De talán ezt a javunkra is lehet fordítani. A prózák magyarul fognak elhangozni, Kúnos László fordításában. Závada Péterrel és Róbert Júlia dramaturggal dolgozunk a szövegen.

Milyen adottságok kellenek ehhez a darabhoz, például mekkora zenekar?

Kákonyi Árpád a zenei vezetőnk, vele biztos kezekben vagyunk. Ő egy nyolc fős zenekart tervezett, de ennek mindenféle vonzatai vannak, anyagiak is, meg az is megoldandó, hogy hányan és hogy férnek el ezen a viszonylag kicsi színpadon. Mivel a szereposztásból többen is játszanak valamilyen hangszeren, és én amúgy is szeretem, ha egy kicsit elmosódik a határ a zenészek és a színészek között, valószínűleg hat fős zenekarunk lesz, amibe a színészek is beszállnak.

Az interjút készítette Ari-Nagy Barbara

A harmadik lovasról a Jelenések 6:5–6 versekben olvasunk: „És láttam: íme, egy fekete ló, a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. És hallottam, hogy egy hang szól a négy élőlény között a középen: ‘Egy mérce búza egy dénár, és három mérce árpa egy dénár, de az olajat és a bort ne bántsd.’” Az apokalipszis harmadik lovasa nagy éhínséget vetít előre, amely valószínűleg a második lovas, a háború nyomán fog kibontakozni.

A darabban elhangzik egy apokalipszisről szóló vers is, Burroughs szövege részben egy Byron versre épül, amely itt→ olvasható eredeti nyelven és Radnóti Miklós fordításában. 

Az ördöggel kötött alku (más néven fausti alku vagy mefisztói alku) egy olyan kulturális motívum, amely a Faust-legenda és Mefisztó alakjából ered, de megjelenik a keresztény hagyományban is. A boszorkányságról szóló keresztény hiedelem szerint az egyezség egy személy és az ördög vagy egy másik démon között jön létre. A halandó ember a lelkét általában valamilyen ördögi kegyért cseréli el, ilyen lehet például a fiatalság, a tudás, a gazdagság, a hírnév, a hatalom. 

A darabban időről időre előfordulnak úgynevezett közjátékok, amikor a szereplők a történetből kibeszélve példabeszédeket mondanak el, adnak elő. Az egyik ilyen közjátékban Bertram (az apa) Georg Schmid, azaz György Kovács történetén keresztül beszél Wilhelmnek arról, hogy milyen könnyű lecsúszni a lejtőn, ha valaki rákap a “varázsgolyókra”. 

A szerzők Georg Schmid alakját a 18.századi novellából vették, abban szerepelt a különös élményeket megélt, látomásos költő alakja. De valószínűsíthető, hogy ez a monológ felfogható Burroughs önvallomásának is. 

A dráma egy másik közjátéka egy példabeszéd Ernest Hemingwayről (1899-1961), aki eladta Hollywoodnak egy művét azért, hogy az így kapott pénzből fegyvert vásároljon.

Az egyetlen színész által játszott jelenetben az ügynök és a kereskedő próbálja le- illetve rábeszélni Hemingwayt az alkura. A példázat szerint egyesek apránként adják el magukat az ördögnek (mint Wilhelm), mások pedig egy lépésben (mint Hemingway). Az író valóban különösen vonzódott a fegyverekhez, aktívan részt vett az első és a második világháborúban, és haditudósítóként is dolgozott. Életének saját kezével vetett véget: főbe lőtte magát.