Forradalom vagy  hatalomátvétel?

2011. január 25. A forradalom napja, Egyiptom minden nagyvárosában békés tömegtüntetések kezdődnek, melyek összecsapásokká fajulnak a rendőrséggel.

2011. január 26. A Mubarak-kormányzat válaszul a közösségi médián szervezett tömegtüntetésekre, elvágja az internet- és mobilszolgáltatást az országban.

2011. január 27. Még nagyobb tömegek vonulnak az utcákra az elvágott kommunikációs vonalak miatt, és megostromolják a rendőrőrsöket.

2011. január 28. „A harag péntekje” Az imádság után leáll az élet az országban, mindenhol általánossá válnak a tüntetések. A börtönökből bűnözők százai szabadulnak ki, rablások és fosztogatások kezdődnek Kairó kerületeiben.

2011. január 29. Mubarak felrendeli a páncélos hadosztályokat a fővárosba. Kijárási tilalom lép életbe, melyet nem tudnak betartani. Állítólag a hadsereg többször is tűzparancsot kap az éjszaka folyamán.

2011. febuár 2-10. A kormányzati televízió riportot közöl arról, hogy külföldi érdekek állnak a Tahrír téri tüntetés mögött. Ellentüntetők tevéken és lovakon megtámadják a teret. Estére botokkal és husángokkal felfegyverzett csoportok vadásznak a külföldi újságírókra, sokan megsérülnek, tömeges a külföldiek előállítása.

2011. február 10. Mubarak elnök beszédet intéz a néphez. Hatalmi jogkörei egy részét az alelnökre, Omár Szulejmánra ruházza át, de továbbra sem mond le. A beszéd hatására általános sztrájkot hirdetnek a tüntetők. A zavargások az egész országban folytatódnak.

2011. február 11. Omár Szulejmán helyi idő szerint hat órakor bejelenti Mubarak elnök lemondását, valamint azt, hogy az ország irányítását a demokratikus választások végéig a Legfelsőbb Katonai Tanács veszi át, mely feloszlatja a parlamentet, őrizetbe veszi a Mubarak-rezsim jó néhány tagját és segít előkészíteni egy alkotmánymódosító referendumot.

2011. március 19. Az alkotmánymódosító referendumról dönt a népszavazás. Hetven százalék igennel átmegy.

2011. április 1-8. Általános és békés tüntetések zajlanak, melyeken a tömeg a Legfelsőbb Katonai Tanács munkájával szembeni elégedetlenséget fejezi ki, és a múlt rendszer meghatározó alakjainak felelősségre vonását követeli.

2011. május 27 – augusztus 6. Óriási tömegtüntetések, melyeken a forradalom eredeti célkitűzéseit követelik, mint például: a folyamatosan elcsúsztatott parlamenti választások megtartása, a civilek feletti katonai bírósági kontroll eltörlése, a statárium feloldása. Augusztusra, miután a kritikus tömeg eloszlott, a hadsereg minden tüntetés alkalmával erővel foglalja el a teret.

2011. október 9. A Maszpíró-gyilkosságok. A hadsereg ismeretlen okokból tüzet nyit, és páncélozott járművekkel belehajt az állami televízió előtt tüntető békés tömegbe.

2011. november 18-24. A Mohamed Mahmúd utcai tűzharcok.

2011. november 28. Parlamenti választások.

2012. május 24. Az elnökválasztások első fordulója.

2012. május 31. Véget ér a több évtizede tartó statárium.

2012. június 2. Ítélet születik Hoszni Mubarak, a fiai, valamint Hábib ál-Ádli volt miniszterelnök tárgyalásán.

2012. június 13. A Legfelsőbb Katonai Tanács nyomására átmegy az a törvény, ami gyakorlatilag ugyanolyan jogkörrel ruházza fel a hadsereget, mint a statárium.

2012. június 14. Az Alkotmánybíróság a parlamenti választásokat alkotmányellenesnek minősíti, így azt a törvényt is, mely kizárja a múlt rendszer politikai szereplőinek indulását a választásokon. A hadsereg körülveszi a parlament épületét, és senkit sem enged be.

2012. június 16-17. Az elnökválasztás második fordulója.

2012. június 24. A választási bizottság bejelenti Mohamed Morszi győzelmét.

Fotók: Jászberényi Sándor