iram@orkenyszinhaz.hu

Az MTA állásfoglalása a közterületek elnevezésére irányuló kérdés vizsgálatakor csak a törvényben előírt szempontok szerinti szakmai vélemény kiadására terjedhet ki, amelyben nincs mód tudományos vagy művészi életművek átfogó elemzésére.

.

„GORKIJ

Világirodalmi jelentőségű orosz-szovjet író, irodalomkritikus, publicista (1868–1936). Már neves íróként lesz az 1900-as évek elején az Oroszországi Szociáldemokrata Párt tagja, a bolsevik csoporthoz csatlakozik. Leninnel szemben korainak tartja a forradalmat 1917-ben, de támogatja a konszolidálódó szovjethatalmat, világirodalmi kiadót szervez. Politikai konfliktusok miatt 1921-től 1931-ig külföldön él, 1931-ben hazatér, a Szovjet Írószövetség első elnöke lesz, így részt vesz a szovjet önkényuralmi rendszer fenntartásában, ha annak egyes jelenségeit nemegyszer éles konfliktusokat vállalva bírálja.

Neve ezért közterület és közintézmény elnevezésére nem használható.”

Alexandre Arkadevich Labas: Gorkij utca, 1953

„Vagy ötvenszer, de talán kétszázszor is megkérdeztek: „Végül is hogyan látja Ön a világot?” És rámutattak nézeteim megszámlálhatatlan ellentmondásaira. Voltak, akik még károsnak is találták ezeket az ellentmondásokat; a legtöbben tudatlanságom következményének tartották; a szeretetreméltó – és gyáva – emberek nagylelkűen igyekeztek eltussolni azokat.” (Gorkij)

.

Engem ötven évvel később Gorkij életrajzában nem annyira a forradalmi vágy és cél ragad meg, mint maga az „embersűrű” vadon, melyben ezek a számunkra torznak tetsző, de hatalmas életerejű, egymás hegyén-hátán fényt kereső alakok összeszövődnek.

Németh László

Carneval, Pieter Bruegel, 1789

Top