iram@orkenyszinhaz.hu

CSÓK ÉS BECSÜLET


Amikor A hattyú című darabját a párizsi Odéon Színház bemutatta, Firmin Gémier, a nagy színművész és színházi szaktekintély volt a színház igazgatója. A premier utáni napon M. haza akart utazni Budapestre, de egy francia író barátja mosolyogva a fülébe súgta, várjon még egy napig, mert a francia kormány igen kellemes meglepetésben részesíti. Természetesen M. sejtette, miről van szó. És valóban, két nap múlva megszólalt a telefon M. hotelszobájában, a szín-ház közelében levő Foyot-szállóban. Gémier titkára telefonált, kérte, fáradjon át, mert ajándék érkezett részére a külügyminisztériumból, és maga az igazgató óhajtja ünnepélyesen átadni. M. átment, és csak a színházi kiskapunál vette észre, hogy elfelejtkezett megborotválkozni. Jól tudta, hogy a francia becsületrend átnyújtása az úgynevezett accolade-dal jár, ami azt jelenti, hogy a kitüntetés átadója mint a kormány megbízottja, jobbról-balról arcon csókolja a kitüntetettet. M. elsiettet a színház árkádjai alatt levő borbélyüzletbe, hogy megborotváltassa magát, és sima arccal fogadhassa a Francia Köztársaság csókját, ezúttal Gémier ajkairól. A borbély leültette egy székbe, és elkezdte szappanozni. M. a tükörből észrevette, hogy a háta mögötti borbélyszékben Gémier ül beszappanozva, és éppen akkor fogtak hozzá a megborotválásához. Gémier is sima arccal óhajtotta átadni a köztársaság két hivatalos csókját.

(Útitárs a száműzetésben)

Top