1878 • Január 12-én megszületik Neumann Ferenc Budapesten, nagypolgári családban. Apja Neumann Mór orvos, édesanyja Wallfisch Jozefa. A Molnár felvett, írói név. Állítólag egyik nagybátyja foglalkozása volt a molnárság, de így hívták latin tanárát és alsós osztályfőnökét, Molnár Sándort is.
1887 • Szülei beíratják a Bp. IX. kerületi, Lónyay utcai Református Főgymnasium 1. osztályába.
1889 • Átköltöznek a József krt. 83. szám alatti házukba. Megismerkedik Feiksz Jenővel, aki a József körút 68. III. emeletén lakik. Együtt játszanak a Pál utcai fűrésztelepen, a „grundon” a szomszéd gyerekekkel és osztálytársakkal. Megalapítják a gittegyletet.
1895 • Hivatalosan is felveszi a Molnár Ferenc nevet. Egy évre Genfbe megy büntetőjogot tanulni.
1896 • Beiratkozik a budapesti jogi karra, de tanulmányait elhanyagolja, s újságírással kezd foglalkozni. Vészi József maga mellé veszi a Budapesti Naplóhoz.
1901 • Megjelenik a korabeli Budapestet bemutató regénye, Az éhes város, amelyre az egész ország felfigyel.
1902 • A Vígszínház sikerrel mutatja be első önálló színpadi művét, A doktor urat.
1906 • Feleségül veszi Vészi József lányát, Margitot.
1907 • Megszületik lánya, Molnár Márta. Megjelenik A Pál utcai fiúk. Bemutatják Az ördögöt. Elkezdődik nemzetközi sikersorozata.
1909 • Liliom. A vígszínházi bemutató kudarca után Molnár idegösszeomlást kap.
1910 • A testőr. Elválik Vészi Margittól.
1911 • A testőrt bemutatják Bécsben, Berlinben, Londonban és Párizsban is. Beleszeret a Liliom női főszerepet alakító Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozik.
1912 • A Liliom bécsi, ezúttal sikeres bemutatója. Megismerkedik Fedák Sárival, akit később feleségül vesz.
1915-1918 • A háború alatt haditudósító. Írásait a bécsi Neue Freie Presse és Az Est lapok közlik. Később kötetben is megjelenteti őket Egy haditudósító emlékei címmel.
1912-ben Molnár – egy szerelmi kudarc után – veronállal megmérgezte magát, de életben maradt. A szerencsés kimenetelű öngyilkosság után Bródy Sándor, Molnár atyai barátja, aki maga is követett el már nem kevésbé szerencsés öngyilkossági kísérletet pisztollyal és csekély sérüléssel, kitartóan ugratta író- és öngyilkostársát.
“Nem komoly ember maga, Feri” – mondta fitymáló kézlegyintéssel. “Méreg… veronál… Ez is öngyilkosság? Ugyan már…! Nem szégyelli magát?” Molnár egy darabig hallgatta, közbe is szólt egyszer-kétszer, végül dühösen kifakadt: “Idefigyeljen, Sándor bá’! Ne szaporítsuk a szót! Az tanítson engem öngyilkosságra, akinek sikerült!”
(Új magyar anekdotakincs)
1920 • Bemutatják A hattyút a Vígszínházban. A főbb szerepeket Rákosi Szidi, Varsányi Irén, Csortos Gyula, Tanay Frigyes és Hegedűs Gyula alakítják. Újabb nemzetközi sikerszéria indul: Berlin, Milánó, Prága, Párizs, New York.
1921 • Megismerkedik a kezdő színésznő Darvas Lilivel.
1922 • Feleségül veszi Fedák Sárit, Darvas Lilivel él párkapcsolatban.
1924 • Az üvegcipő.
1925 • Elválik Fedák Sáritól. A vörös malom.
1926 • Bemutatják a Játék a kastélybant a Magyar Színházban. (További bemutatók Rómában, Berlinben, New Yorkban, Bécsben, Párizsban.) Feleségül veszi Darvas Lilit.
1927 • A hattyút bemutatja a párizsi Odéon-Théâtre, Molnárt másnap kitüntetik a Francia Köztársaság Becsületrendjével.
1928 • Olympia. A Franklin Társulat húszkötetes életműsorozatot ad ki a tiszteletére.
Én ama nyugtalanságra születtem, amire te, és arra tehetségtelenségére a sima életnek, ezért döglöttem én estig az ágyban, ezért narkotizáltam magam a legpiszkosabb rongy kártyával , a legkisebb rongy emberekkel, ezért borogattam én magamat konflissal, borozóval, vendégekkel, alkohollal, egy lusta kábulatba bújtam, gyávaságból az igazi életemmel szemben, mert rongy hiúságból polgári rendes szerettem volna lenni, de éppúgy nem tudok, mint te, éppúgy imádom ezt a kurva mesterségemet, annak izgalmát, szenvedését, bolyongását, fényét, piszkát, szerelmét és csalódását, mint te, de megdöglöttem ebben a rossz meleg levegőben, és csak most ébredtem fel belőle, amikor rájöttem, hogy nem lehet nélküled élni.
(Molnár Ferenc levele Darvas Lilihez)
1929 • Egy, kettő, három.
1932 • Megismerkedik Bartha Vandával, aki titkárnője és irodalmi tanácsadója lesz.
1934 • Fritz Lang megfilmesíti Franciaországban a Liliomot.
1936 • Az erősödő nemzetszocializmus elől Darvas Lilivel Olaszországba, majd Svájcba emigrálnak.
1940 • Darvas Lilivel és Bartha Vandával New Yorkban telepednek le.
1945 • A Broadway-en bemutatják a Liliom alapján készült Carousel musicalt.
1947 • Bartha Vanda, miután értesül családtagjai auschwitzi haláláról, öngyilkos lesz.
1948 • Születésnapjára meghívják Magyarországra, de elutasítja a kérést. Egyre rosszabb idegállapotba kerül, alig mozdul ki szobájából.
1950 • Megjelenik a Bartha Vanda jegyzeteiből összeállított Molnár-memoár, az Útitárs a száműzetésben.
1952 • Április 2-án hal meg New Yorkban. Sírján ez áll: „Te csak most aludjál, Liliom.”
1956 • A Metro-Goldwyn-Mayer bemutatja A hattyú filmváltozatát, a címszerepben Grace Kellyvel.