A TÖRTÉNELMI MACBETH

Mac Bethad mac Findláich, akinek nevét Shakespeare tragédiája Macbeth alakban őrizte meg az utókor számára, az 1000-es évek elején látta meg a napvilágot. Édesapja, Findláich Moray uraként – mormaer – az Alba Királyság, tehát Skócia leghatalmasabb méltóságai közé tartozott, édesanyja pedig rokonságban állt az uralkodóházzal. Mindennek ellenére Macbethnek sanyarú ifjúkor jutott osztályrészül, ugyanis hatalomvágyó unokatestvérei – Malcolm és Gillacomgain – meggyilkolták apját, így a család menekülni kényszerült Moray vidékéről.

A tartomány új feje, Malcolm 1029-ig uralkodott, majd három évvel később a másik bitorló, Gillacomgain is távozott a földi világból, miután 50 harcosával bennégett egy házban; a történészek Macbethet sejtik a baleset mögött. A férfi ezután házasságot kötött Gillacomgain özvegyével, Gruoch-kal, amire elsősorban az szolgáltathat magyarázatot, hogy az asszony távoli rokonságban állt III. Kenneth királlyal (ur. 997-1005), így az ambiciózus mormaer a jövőben eséllyel pályázhatott a skót koronára. Macbeth feleségének egyébként korábban már született egy gyermeke, Lulach (ur. 1057-1058), akit a későbbi uralkodó a saját fiaként nevelt fel, és halála előtt örökösévé tett.

Két évvel azután, hogy Macbeth visszafoglalta családja birtokait, jelentős politikai változások zajlottak le az Alba Királyságban: az idős II. Malcolm (ur. 1005-1034) befejezte életét, a trónt pedig unokája, I. Duncan (ur. 1034-1040) foglalta el, aki Shakespeare tragédiájának szereplőjével ellentétben fiatalon szerezte meg a hatalmat. Duncan hat évet töltött a skót trónon, országlásának utolsó szakaszában azonban számos megalázó vereséget szenvedett, így tekintélye lassan szertefoszlott.

Az 1039. évi katasztrofális durhami hadjárat után Macbeth felkelést indított az uralkodó ellen, és 1040 augusztusában, Elgin közelében le is győzte riválisát. Duncan maga is életét vesztette a csatában, így a főhatalom Moray urára szállt. Shakespeare hősével ellentétben tehát az igazi Macbeth nem egy agg király ellen elkövetett orgyilkosság révén, hanem „férfias küzdelemben”, nyílt csatában szerezte meg a trónt, melyet az ország előkelőinek túlnyomó része valószínűleg amúgy is neki szánt. Ebből eredően a skótok nem tekintették bitorlónak új királyukat, sőt, 17 éves országlása stabilitást és viszonylagos nyugalmat hozott Skócia számára.

Siward northumbriai gróf 1040 után befogadta Duncan családját, és a későbbiekben hathatós támogatást nyújtott a halott király fiának, Malcolmnak – a későbbi III. Malcolmnak (ur. 1058-1093) – a skót korona megszerzésében. Siward két alkalommal, 1046-ban és 1054-ben is hadjáratot indított északi szomszédja ellen, a második támadás során Macbeth súlyos vereségeket szenvedett el Siward hadaitól, és 1057. augusztus 15-én, a lumphanani csatában halálos sebet szerzett.

Tarján M. Tamás: Macbeth skót király halála