TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ
A feladatokat ‘A színház iskolája’ című képzés műhelymunkáján kipróbált gyakorlatokból válogattuk
FELADATOK ÉS JÁTÉKOK
RÁHANGOLÓDÁSHOZ
ÉS FELDOLGOZÁSHOZ:
1: Az állat is csak ember
… önmagát, saját tulajdonságait …
→
Az ember az állatokban is önmagát látja, saját tulajdonságait fedezi fel.
Milyen emberi tulajdonságokat ismertek? Gyűjtsetek ötleteket, és írjátok fel a táblára! (pl. gőgös, ravasz, lusta, alázatos stb.)
Mely állatok jelenítik meg számotokra a felsorolt tulajdonságokat? Fűzzetek indoklást is a választásaitokhoz! (Az indoklást nyugodtan illusztráljátok az állat mozgásának, hangjának a megjelenítésével.)
2: A kígyó
A kígyó farka fellázadt a feje ellen…
→
Vajon min vitatkozhat egymással a kígyó feje és farka?
Csoportokban gondolkozva találjatok ki egy-egy lehetséges választ, és játsszátok el egy-egy jelenetben a Kígyófej és a Kígyófarok vitáját, konfliktusát. Figyeljetek arra, hogy ne csupán egy indulatvezérelt veszekedés legyen a jelenetből, hanem valódi érveket vonultassanak fel a résztvevő szereplők!
Hasonlítsátok össze a saját megoldásaitokat és Aesopus történetével és az előadás szövegkönyvének vonatkozó részletével:
Aesopus: A kígyó farka és tagjai
A kígyó farka fellázadt a feje ellen, mert úgy vélte, hogy a sorrenddel ellentétben neki kell vezetnie, nem pedig engedelmeskednie, így magához ragadta a vezetést, de mert esztelenül mozgott, saját magát is tönkretette, és összetörte a fejet is, amely arra kényszerült, hogy természetellenesen a vak és süket részeket kövesse.
A mese bizonyítja, hogy így járnak azok, akik mindenben kényük-kedvük szerint intézik az államügyeket.
A nyúl füle szövegkönyve (részlet)
FAROK
A farok nagy-nagy bánata,
hogy csak a fej csóválata.
Pardon, a kígyó nem kutya!
FEJ
Kígyónak lenni fejség,
nézhetjük másfelől
éppenséggel a dolgot,
de mégis képtelenség,
hogy a farok elől,
a fej meg hátul kullog.
FAROK
Csak nézz tükörbe, mikor
gömbölyödsz
vagy csúszkálsz kitekerve,
a kis fej hol lapít.
Istennek az a terve
hogy farok vagy, ki kissé
a végén fejszerű
FEJ
Ez merő előítélet.
FAROK
Nem, mert ilyen az élet!
FEJ
Én a részemről fej vagyok
s nincs bennem semmi kétely,
hogy ki miért fej
és, elnézést, ki mért farok.
FAROK
De miért vagy te fej,
haver,
ha szabad kérdenem?
FEJ
Hogy mért fej, mért nem farok,
amitől én kígyó vagyok?
A sziszegés például.
Sziszeg a farok?
3: Két állat…
…és egy emberi gyarlóság…
→
Az ókori Aesopus emlékezete rövid, tanulságokat megfogalmazó állatmeséi miatt maradt meg az európai kultúrában. A hollóról és a rókáról szóló mese valamilyen változatát biztosan hallottátok már:
A holló és a róka
A holló húst lopott, és egy fára telepedett vele. A róka meglátta ezt, és meg akarta kaparintani a húst. Odaállt hát, és dicsérni kezdte a hollót, hogy milyen nagy és szép; kijelentette, hogy leginkább őt illeti meg a királyság a madarak között, és ez biztosan sikerülne is, ha még hangja is lenne. Az meg akarta mutatni, hogy hangja is van, hatalmasat károgott, s közben kiejtette a húst a csőréből. A róka odafutott, elragadta a húst, és így szólt: „Nos, holló, ha eszed is volna, nem akarnál mindenki fölött uralkodni.” A mese illik az esztelen emberre.
A nyúl füle előadásban szereplő Aesopus a következő felszólítást intézi a nézőkhöz:
“Mondjanak két állatot, egy emberi gyarlóságot, és költök belőle egy mesét!”
Játsszunk Aesopust!
- Alakítsatok csoportokat.
- Írjatok fel két állatot és egy emberi gyarlóságot (emberi hibát) egy papírra.
- Adjátok tovább a papírt a mellettetek ülő csoportnak.
- Írjátok meg a mesét a szomszéd csoporttól kapott kapott papírra írt állatok szerepeltetésével. Természetesen a gyarlóság is kapjon központi szerepet a történetben.
A közzétételre a következőképpen készüljetek:
- Találjatok ki három állóképet, amellyel megjelenítitek a kitalált történet fontos pillanatait, fordulópontjait. A csoport tagjai jelenítik meg az állóképeket.
- Az egyik csoporttag vállalja magára a narrátor szerepét. Ő meséli el a történetet, és ő irányítja, hogy mikor alakuljon át az egyik állókép a másikba.
- A mese végén a narrátor megkérdezi a nézőktől: Mi a tanulság? (A többi csoport vagy egy kijelölt csoport pedig választ ad a kérdésére.)
- Vajon helyesen értelmezik a nézők a tanulságot? Ugyanarra gondolnak, mint a mese kiötlői? Döntsétek el közösen!
4: Állati konferencia
Miért állatok az emberek? Miért emberek az állatok?
→
Alakítsatok csoportokat. Minden csoport válasszon egy állatfajtát, amelynek a csoporttagok szívesen a bőrébe bújnának.
Az állatok elolvasták Aesopus meséit, és számos kérdés vetődött fel bennük, ezért konferenciát szerveznek: tudományos módszerekkel szeretnék megválaszolni a felmerült kérdéseket.
A csoportok külön szekciókban tanácskoznak a konferencián. Minden szekció egy kérdés megválaszolását kapja feladatul:
- Miért állatok a mesék szereplői, holott a mesék valójában nyilvánvalóan az emberekről szólnak?
- Miért tulajdonítanak az emberek az állatoknak emberi tulajdonságokat?
- Miért alkalmas az állatmese műfaja a tanulságok megfogalmazására?
- Igazak-e az állatmesékben található általánosítások?
A tanácskozás után a szekció résztvevői prezentációt tartanak, amelyben bemutatják a csoport közös álláspontját.
- A konferencián előadó állatok komolyan, a mesékhez méltóan “emberszerűen” viselkednek. Nem kell tehát furcsa állatparódiákat előadni.
- A válaszokban mégis érvényesüljenek az “állati” nézőpontok, vagyis azok a tulajdonságok, amelyeket jellemzőnek tartunk az adott állatfajra.
5: A fabulák
… és tanulságaik
→
A fabula egy didaktikus, azaz tanulságokra kihegyezett műfaj. Milyen történetekre és milyen tanulságokra emlékeztek az előadásból? Csoportokban beszélgetve gyűjtsetek össze minél többet. (Tipp: a szereposztásban→ felsorolt állatok listája segítheti a történetek felidézését.)
Válasszatok ki hármat a csoport által összegyűjtött történetek közül, és írjátok át a tanulságát modern hangzású közmondássá vagy szólássá!
Olvassátok fel az új bölcsességeket egymásnak. Beszélgessetek az eredményről:
- Az élet mely területeiről és milyen típusú tanulságok fogalmazódtak meg?
- Mit árul el ez számotokra az előadásról?
6: A nyúl füle
… háromszor
→
Olvassátok el a műsorfüzetben a nyúl füléről szóló mese három verzióját→.
Hasonlítsátok össze a szövegeket:
- Milyen korból származnak?
- Milyen tanulságot közvetítenek?
- Mi a műfajuk?
- Milyen esztétikai értékük van?
7: Farsangi fabularevü
… az iskolában
→
Rendezzetek idén fabularevü-farsangot az iskolában!
A farsangi műsorhoz minden fellépő csapat egy saját fabulaátirattal vagy újonnan írt fabulával, valamint a jelennek szóló tanulsággal készüljön.
Inspirációként, forrásként a következő gyűjteményeket ajánljuk:
A fellépő csapat hozhat saját konferansziét, zenét, koreográfiát, és – természetesen – nagyon fontosak a jelmezek is. Jó mulatságot!
8: Két óravázlat
A színház iskolája program résztvevőitől
→
→ A színház iskolája című képzés során készült óravázlatok [*]:
BERGER-BALOGH LILI
Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium
BERTA-TÓTH KATALIN – HALMINÉ JUHÁSZ ILDIKÓ
CZÉH ZOLTÁN
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
ELSZESZER VALÉRIA
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
* Az Örkény Színház tanárok számára meghirdetett módszertani képzésének egyik célja, hogy a színház friss bemutatóiban rejlő pedagógiai lehetőségeket kutassuk. A → 2023/24-es képzés egyik témája a Bűn és bűnhődés című előadásunk volt, ezért a résztvevők közül többen is ehhez az előadáshoz készítettek óraterveket, feladatötleteket. Ezúton is köszönjük nekik, hogy munkájuk eredményét közzétehetjük a kollégák számára!