Tervezzetek meg, és adjatok elő 5 fős csoportokban egy-egy rövid, háromszereplős bírósági jelenetet:

A) A Vádlott néhány mondatban összefoglalja az általa elkövetett törvényszegést, majd a következő fordulattal zárja vallomását: „Bűnt követtem el, de jogom volt hozzá.” 

B) Az Ügyvéd rövid beszédben érvel a zárómondat igazsága mellett. Kifejti, hogy létezhet olyan helyzet, amiben jogosan ártunk valaki másnak. 

C) Az Ügyész elfogadhatatlannak tartja az elhangzottakat, és arról igyekszik meggyőzni a bírót vagy az esküdteket, hogy senki sem formálhat jogot a törvények áthágására. 

A jelenetek bemutatása után tartsatok nyílt szavazást: összességében ki ért inkább egyet a Vádlottak és az Ügyvédek álláspontjával? Ki osztja inkább az Ügyészek véleményét?  

Czéh Zoltán óravázlata alapján (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium) 

∞

A TELJES ÓRAVÁZLAT további ráhangoló feladatai a cselekmény lehetséges helyszínét, az adaptáció kérdését, az álomjelenetek színpadra vitelét és a polifónia fogalmát járják körül →

Egy egyszerű tárggyal is ki tudunk fejezni gondolatokat, érzéseket, reflexiókat. Az alakítható tárgyak (mint például egy papírlap, amit színezni, hajtogatni, tépni lehet) sok kreatív lehetőséget rejtenek magukban. 

A Bűn és bűnhődés című előadás megnézése után próbáljátok ki ezt a játékot egy hétköznapi nejlonzacskó felhasználásával:

· Adjatok magatoknak egy kis gondolkozási időt, majd mindenki egyesével „mutassa meg” egy olyan gondolatát, érzését az előadással kapcsolatban, amit szívesen megoszt a többiekkel. A gondolat megmutatásához használjátok fel a nejlonzacskót. Természetesen rövid szóbeli magyarázatot is fűzhettek a mini performanszhoz.
· Ha a zacskó időközben átalakuláson megy át, azt tekintsétek a játék részének, de létszámtól függően lehet két vagy három zacskót is biztosítani a játékhoz. 

∞

ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ:

Elszeszer Valéria (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium) feldolgozó óravázlata a plakát értelmezésétől indul, majd a szereplők egymáshoz való viszonyát és a nézői élményt helyezi az óra középpontjába. →

Állítsatok fel a térben két szimbolikus tárgyat: az egyik (pl. egy megrakott asztal) a bőven rendelkezésre álló anyagi javakat, a másik pedig (pl. egy egyszerű hokedli) a szűkösséget, pénzhiányt jelképezi.

Írjátok fel jól látható módon A4-es lapokra a Bűn és bűnhődés szereplőinek nevét, és sorsoljátok ki a neveket a csoportban.

Gondoljátok át, hogy az általatok húzott szereplőnek milyen viszonya van a pénzhez, mennyiben határozza meg a sorsát, a döntéseit és a tetteit a bőség vagy a szűkösség.

A játékban a szereplőknek (azaz a nevüket tartó, felmutató csoporttagoknak) úgy kell elhelyezkedniük, hogy térbeli helyzetük kifejezze az adott szereplő viszonyát az anyagi javakhoz. Mozgás is lehetséges: pl. az elszegényedést mutatja, ha valaki a jólétet jelképező asztaltól az üres hokedli felé közeledik.

Először a férfi szereplők helyezkedjenek el a térben, majd szólaljanak meg egyesével: mindenki egyes szám első személyben, a szereplő nézőpontját felvéve mondjon valamit arról, hogy milyen szerepet játszik az életében a pénz.

Ismételjétek meg a játékot a női szereplőkkel is.

∴

Beszéljétek meg a játék tanulságait!
Milyen szerepe van a Bűn és bűnhődés-ben a pénznek? Mennyiben van jelentősége ebben a világban annak, hogy valaki férfi vagy nő?   

∞

ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ:

Gödri Zsuzsanna (Veresegyházi Katolikus Gimnázium) feldolgozó óravázlata drámapedagógiai módszerekkel reflektál a befogadói élményekre. →

Dosztojevszkij egy nagyregényben írta meg Raszkolnyikov történetét, amit most színpadi adaptáció formájában láttatok. Hasonlítsátok össze a két művészeti formát abból a szempontból, hogy melyiknek milyen eszközei, lehetőségei és korlátai vannak egy történet elbeszélésekor!

Mit gondoltok, a látott előadás mely „összetevői” származhatnak a regényből? (Ennek kitalálására akkor is kísérletet lehet tenni, ha nem olvastátok a szöveget.)
És mik azok az „összetevők”, amiket kifejezetten a színházi adaptációnak köszönhetünk, amiről biztosan nem olvashatunk Dosztojevszkijnél?

∴

Az előadás három felvonása három színpadkép segítségével keretezi, szakaszolja a történetet. Osszátok el a felvonásokat egymás között, és párokban gondolkozva válasszatok ki egy-egy emlékezetes pillanatot (jelenetet) a kapott felvonásból. 

• Mi tette emlékezetessé ezt a pillanatot? Idézzétek fel minél részletesebben: Kik voltak jelen a színpadon? Mit láttatok, mit hallottatok? Mi hatott rátok?
• Készítsetek vázlatos rajzot és jegyzeteket erről a pillanatról! A rajzkészségetek bizonyítása itt nem feladat, de a rajz legyen részletgazdag, és fűzzetek minél több magyarázatot hozzá.  

Az elkészült rajzot és jegyzeteket használva foglaljátok össze egymás számára a párokban megbeszélt gondolataitokat!

∞

ÓRAVÁZLAT-AJÁNLÓ: 

Németh Mária feldolgozó óravázlata az irodalmi és a színházi élmény feldogozásához ad ötleteket. →