OSTROMDRESSZ

TANÁRI ÖTLETTÁR AZ ELŐADÁSHOZ 

Fiktív naplólapok    

Budapest, 1944-45 tele 

Mi történt Budapesten 1944 márciusától 1945 áprilisáig?
Olvassátok el a csatolt történelmi kronológiát, és képzeljétek el, milyenek lehettek a városban élő emberek hétköznapjai ebben az időszakban.
Párokban vagy kisebb csoportokban válasszatok ki egy karaktert, képzeljétek el az élethelyzetét az adott történelmi helyzetben, és írjatok meg 5-6 lapot a naplójából.

  • gimnazista fiú
  • fiatal anya
  • zsidó származású öregúr
  • árván maradt kisgyerek
  • vidékről a nagyvárosba menekült asszony
  • bankban dolgozó gépírónő
  • hobbifotós 

Történelmi kronológia →

A képzelet mozgósításában segíthet néhány korabeli portré a Fortepan gyűjteményéből →   

Beöltözöm ostromdresszbe   

Ember a szöveg mögött 

Az előadás címe: Ostromdressz. Vajon mire utal ez a szó?

1) Gondolkozzatok a szokatlan kifejezés jelentésén, gyűjtsetek lehetséges ötleteket,  magyarázatokat. 

2) Az ötletgyűjtés után olvassátok el azt a részletet az előadás szövegéből, amelyből pontosan kiderül a válasz: 

„Rövid töprengés után úgy döntök, az ostrom idejére megpróbálok bekéredzkedni a Pauler utcai otthonba.*
Majd beöltözöm ostromdresszbe.
Tisztában vagyok vele, hogy most jön a java, tehát erre a célra jó előre kiválogatott ruhadarabjaimba öltözöm: síbakancs, vastag zokni és gyapjú térdharisnya. 4, mondd és írd négy meleg alsónadrág, plusz 1 táncnadrág, utóbbi különös tekintettel a Nagy Táncra, és hogy ne tévedjünk, ez mind rajtam: egész ostrom alatt 4-5 bugyogót viseltem egyszerre, mert nagyon féltem a felfázástól és beteglevéstől. Szóval töméntelen alsóbugyi felett a jó meleg lóden sínadrág, blúz, ujjatlan plusz ujjas pulóver, kötény, fityula, csuklóvédő stutzni, kétujjas vastag kecskeszőr kesztyű. Hajdan oly szép világos, mostanra hihetetlenül mocskos ballonkabátom, mint kamuflázs, igen jó szolgálatot tesz, mert hóban rosszabb célpont, mint egy fekete télikabát. Derekamon szíjra fűzve a kockás síoldaltáskám, mely a retikült volt hivatva pótolni. Összesen 3 váltás trikófehérneműt hoztam magammal, a rajtam lévővel együtt 2 blúz és elég sok pulóver. Velem van az óriási hátizsák is, benne tréningruha, dressing-gown, sípapucs, meleg takaróm, törölközők stb. Viszek még egy gyékényszatyrot, ebben tartom a saját privát cukor- és zsírkészletemet, valamint a piros kockás vízhatlan strandszatyrom.
Vad aknatűzben elindulok a Pauler utca felé.”

* 1944 őszén polgárházakban és nagypolgári palotákban nyitottak gyermekotthonokat elsősorban zsidónak minősülő keresztény gyerekek mentésére. Egy ilyen otthonban talált menedéket gondozónőként Kassai Margit.

Ember a szöveg mögött

Kassai Margit az átélt események után néhány hónappal kezdte el megírni a történetét. A naplószerű szöveg megszólítottja a távol levő, munkaszolgálatra hurcolt férj, akinek remélt visszatéréséig erőt adhat a túléléshez a rendkívüli megpróbáltatások, a kizökkent idő dokumentálása, papíron történő elmesélése.

A rövid részlet alapján próbáljátok meg elképzelni, a magatok számára megalkotni Kassai Margit személyiségét. Milyen embernek látjátok? Hogyan viszonyul a helyzetéhez? Milyen tulajdonságai tehetik képessé a túlélésre? 

A város ostroma    

…három hideg hónapon át 

Nézzétek meg a Capa Központ és a Fortepan közös összeállítását Budapest 1944-45-ös ostromáról →

Az összeállításban látható fotók közül sok készült abban a városrészben, ahol Kassai Margit vészelte át ezt az időszakot, az idézett naplórészletek is hozzá hasonló sorsú, helyzetű emberektől származnak.   

FELDOLGOZÁS:

Utórezgések

Milyen érzés kapcsolódik számotokra legerősebben a látott előadáshoz, milyen érzés maradt meg leginkább bennetek?

  • félelem
  • remény
  • humor
  • düh
  • szeretet
  • fáradtság
  • kíváncsiság
  • vagy valami más? 

Indokoljátok meg a választásaitokat, beszéljétek meg az érzéseiteket.  

Kiskas, igyekezz életben maradni, jó?

Levél Pipustól

Kassai Margitnak segíthetett a túlélésben, hogy távol lévő, talán soha vissza nem térő férjének írt visszaemlékezést, naplót.

  • Milyen embernek képzelhetjük Pipust annak alapján, ahogy Margit szól hozzá?
  • Milyen lehetett a kapcsolatuk? Mi alapján gondoljuk ezt?
  • Mit tudhat Pipus Margitról, amit mi nézőként nem?
  • Vajon Margit mindent el tud mondani neki? Hogyan befolyásolhatja a történtekről szóló elbeszélést a megszólított személye? 

Írjatok egy levelet Pipus nevében Margitnak –, válasszatok a két javasolt időpont közül:

  • a levél még a munkaszolgálat alatt születik, amikor Pipus nem tudja, mi történik Budapesten;
  • vagy a háború után, amikor először olvassa végig Margit beszámolóját.

Dressztúra

Várostörténeti séta

Az előadáshoz kapcsolódva Bíró Kriszta rendező vezet sétát az előadásban említett helyszíneken. A program kedvcsináló leírása: 

„Hány lépés manapság a Pauler utca a Horváth-kerttől a Vérmezőig? Hány lépés lehetett 1945 januárjában? Eszünkbe jut-e séta közben, hol lehetne két tíz literes fazekat vízzel megtölteni? Mennyi időbe telik, míg átérünk a szemben álló ház kapujához? Mennyi idő lehet akkor, amikor mindenhonnan csak lőnek, lőnek, és lőnek? Mit eszik meg egy ló, ha nagyon éhes? És egy ember? Legyen a Horváth-kertben, Budán, hátha mindez kiderül.”

További információ →

Inspiráló színházi élményt kívánuk!

Top