KERTÉSZ UTCAI SHAXPEARE-MOSÓ

Előadásunk egyik célja, hogy egy nagyrabecsült klasszikus újra-, át-, feldolgozásán keresztül megragadjuk a mai magyar valóság, illetve ezen belül a történet szereplőinek bizarr, sötét, abszurd, undorító, groteszk, zavaros, szánalmas, döbbenetes, riasztó és ellentmondásos oldalait, és mindezt lehetőleg amolyan költői realizmus formájában tárjuk a kedves néző elé – bármit is jelentsen ez. S ezért bizony gyakran igen obszcén, vulgáris, nyomdafestéket nem tűrő – de azért persze, mint tudjuk, a mai magyar valóságban igencsak jelenlévő – kifejezésekben bővelkedő jeleneteket készítettünk nagy-nagy szorgalommal és szakértelemmel. Éleslátásunk vitathatatlan. Szándékaink metszően pontosak és mély tartalommal bírnak. Előfordul tehát: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy ‘zsidó’, egyszer az, hogy ‘cigány’. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.

Bodó Viktor

Erzsébetváros bűnügyi helyzetét alapvetően határozza meg a bulinegyed élénk éjszakai élete. A főszezon a jó idő beköszöntével kezdődik, de sosincs megállás. Az éjszakai élettel pedig szükségszerűen együtt jár a drogfogyasztók és a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozók megjelenése is. Az ellenük való fellépés összetett rendőri munka.

Csintalan Pál, alezredes

Forrás: police.hu

Shakespeare korában az angol helyesírás általában, és különösen a családnevek írása még meglehetősen változatos volt. Az író apja, John tizenhat különböző módon írta le a nevét, és általában a Shaxpeare változatot használta. William Shakespeare maga is hol Shakspere-nek, hol Shakspeare-nek, hol pedig Shakespeare-nek írta a nevét, de jogi iratokon a Shaxper, Shakp és Shaks rövidítéseket is használta.

Wikipédia

„Mit szóljon akkor az alkalmazott szövegíró, ha a rendező azzal kezdi, Shakespeare-t rendez, de nem szövegközpontú előadást szeretne.” (Závada Péter)  >>>

…”»mi mind tudjuk, hogy soha nem létezett olyan ember, hogy Shakespeare«”…
avagy
…”egy folyamatos száguldás előre”…
(Peter Brook) >>>

Sayd Bahodine Majruh: A szerelmesek nevetése

Mire megérkezett, már az egész véget ért.
A zűrzavar elült. A tömeg lassacskán oszlani kezdett.

Az egyik oldalon néhány egyházi méltóság állt
komor szakállaikkal, turbánba, fekete köpenybe csavarva,
Amitől még gyászosabbnak tűntek,
mint általában.

Az Utazó a tér közepére ért.
Félig egy kőrakás alá temetve
egy fiatal nő és egy férfi feküdt,
Testükre sár tapadt és vér.

Forrás: Songs of Love and War c. afgán népköltemények gyűjteménye
Angolból fordította: Závada Péter

Nádasdy Ádám: Miért nevetnek annyit?

Ahogy telnek az évek, egyre többet nevet a közönség a Shakespeare-előadások alatt. És nemcsak a vígjátékokon nevetnek, sőt: az a legérdekesebb, hogy a komoly darabokon, a történelmi drámákon és tragédiákon is fel-feltör a derültség.

Mi változott meg? Egyfelől a színjátszás, a jelmez, a díszlet, a nyelvezet, az egész színrevitel sokkal maibb lett. Nem egzotikus és távoli lényeket látunk, hanem normál embereket, akiknek csetlés-botlását, kínoskodását könnyebben átérezzük. Ezzel egyébként visszatértünk Shakespeare-hez, hiszen ő a darabjait nem kosztümös, régies előadásoknak szánta, hanem maiaknak. Másfelől megváltoztunk mi is, a közönség. Nehezen viseljük a hígítatlan, tiszta tragédiát. Mindenen ironizálunk, mindennek a visszáját (is) látjuk, rettegünk a pátosztól. Az emelkedettséget fölfújt luftballonnak érezzük, amit egy apró tűszúrás is kipukkaszthat – akkor jobb föl se fújni. Ezüstkorban élünk, a nagy tragédiák mögöttünk vannak, s mi afféle „poszt” érzéssel nézünk vissza rájuk. A gúny kapuján tudunk csak belépni a megrendülésbe.

Magyar Narancs

„ízeire szedtük a jól bejáratott konstrukciót …, bepiszkoltunk és megrongáltunk vagy pont kicsiszoltunk és megtoldottunk” (Gábor Sára) >>>

A Kertész utca 24-28.

2006-ban ideiglenes műemléki védettséget kapott, ezt azóta állandósították, így a ma parkolóháznak, autómosónak, vegyesboltnak, valamint kocsmának is otthont adó épületegyüttes a következő években is különleges zárvány lesz a VII. kerület szívében, a Nagykörúttól mindössze néhány lépésnyire.

.

„Az automobilizmus magyar fellegvára” >>>

Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán –
s megérted!

(Kosztolányi Dezső: Comprendre c’est tout pardonner)

…

„színházat kéne mégiscsak csinálni – mégpedig olyan színházat, ami gyors, ami olyan gyors, mint a kokain” (Halász Péter) >>>

Azt a személyt hívom provokátornak, aki függetlenül attól, amit gondol, vagy ami ő maga (és azzal, hogy a provokátor provokációra adja a fejét, nem gondolkodik többé, nincs többé), kiszámítja azt a mondatot vagy viselkedést, ami a beszélgetőtársa számára a lehető legtöbb kellemetlenséget, zavart idézheti elő; majd jól átgondoltan alkalmazza számításai eredményét. Ám ez nálam éppen fordítva van, szinte perverz őszinteség dolgozik bennem: megszállottan, lázasan azt keresem magamban, ami a legrosszabb, hogy azután fickándozva odahelyezhessem a közönség lába elé – pontosan úgy, ahogy egy terrier leteszi a nyulat vagy a papucsot a gazdája lába elé.

Michel Houllebecq

A Közellenségek című kötetből, amely Bernard-Henry Lévy-vel váltott leveleiket tartalmazza (Fordította: Tótfalusi Ágnes)

Boncmesternek lenni nem abból áll, hogy felboncoljuk, összevarrjuk, kész slussz: itt ki kell szolgálni a család igényeit. >>>

Kemény István: Poszthumán jelenet

A kifutójáról egy állat észrevesz,
ideszalad hozzám, a legszéléig eljön,
néz, néz, majd óvatosan
átszimatol a tükrön.

.

„Kislányom, ne szexelj túl hamar a fiúkkal, mert beléjük szeretsz…” (2. felvonás, Prológ) >>>

SZÍNLAP >>>

IMPRESSZUM
Örkény István Színház Nonprofit Kft.
Felelős szerkesztő: Mácsai Pál
Szöveg: Gábor Sára
Előadásképek: Horváth Judit
Plakát: Nagy Gergő
PDF műsorfüzet
Online műsorfüzet: Hudáky Rita